Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Meleg Mária: Danczi Villebald élete és munkássága
Mindig az volt a kívánsága, hogy őt a falu mellett levő ciglédi kápolna10 bejárati ajtajába helyezzék, ahol a ciglédi remeték vannak eltemetve. Ezt a kívánságát nem lehetett teljesíteni, de kürti földön fekszik, és így meg lett a testilelki nyugalma. S hisszük, hogy a kevés kürti föld a temetőből a másvilági életben is nyugtatja őt. A hálás kürtiek azóta is ápolják emlékét. Születésének 95. évfordulójára, 2005-ben a helyi könyvtárban Dancziné Kálazi Mónika, az intézmény vezetője egy kiállítást rendezett Danczi József Villebald azon könyveiből, kézirataiból, egyéb dokumentumaiból, amelyeket öccse, Danczi Lajos hosszú éveken át őrzött, s most a könyvtárnak ajándékozta (Meleg 2005b). 2007-ben pedig a helyi könyvtár a Danczi Villebald Könyvtár nevet vette fel, a falu nagy szülöttjére való emlékezésként (Meleg 2007). 1.2. A nyelvész Danczi József Villebald doktori disszertációját, amelyet kötetünkben újraközlünk (Szemelvények: 2.2.), a kürti nyelvjárásról írta (Danczi 1939). Magát a dolgozatot Pais Dezső11 értékelte (17. kép), akivel Danczi a későbbiek során is szoros kapcsolatot ápolt. Ahogy az néhány levélváltásukból kiderül, egymásnak kölcsönösen nagy tisztelői voltak, egymás előadásait kölcsönösen látogatták, hallgatták. Danczi doktori disszertációja a mai napig helytálló, számos nyelvészeti munka hivatkozik rá (pl. Imre 1971). További, nyelvjárási tematikájú munkái is elsősorban szülőfaluja nyelvét tárgyalják (Danczi 1943a; Danczi 1956a; Danczi 1959a). Ezek kötetünkben szintén újraolvashatóak (Szemelvények: 2.3; 2.4), kiegészítve egy Az ősfoglalkozás szavai Kürt községben című kéziratban maradt munkával (Szemelvények: 2.5.). Ahhoz, 10 „Kürt és Für község határában, a Góré hegy alatt található a ciglédi kápolna. A pálosoknak volt itt kolostoruk. A szőlőhegy alatt alagút vezet, veszély esetén ide menekültek. 1732- ben Esztergom megyében 6 remete élt., akik a hívek adományaiból éltek. Az első remete a Góré hegy lábánál egy fakereszt alatt végezte ájtatosságait. Az ő kezdeményezésére építettek itt kápolnát 1754-61 között. 1780-ban meghalt az utolsó remete is. 1858-ban restaurálták a kápolnát. 1907-ben új kápolna épült a régi helyére neoromán stílulsban. Az oltárképet - Szűz Mária a kis Jézussal - Thain János festette 1934-ben. A kápolna alatt egy kis kápolnácsak található, a lourdesi Szűzanya szobrával, amely 1935-ben épült. (Előtte egy forrás van, amelynek gyógyhatású vizéhez több legenda fűződik). A két kápolnát az 1939-ben épített kálvária köti össze. A ciglédi kápolnát a Szentháromságnak szentelték. Búcsúja pünkösdkor van. 1986-ban a környező falvak híveinek adományaiból, közös összefogással felújították a kápolnát.“ - részletek a kápolnában található feljegyzésekből (vö. Liszka 1994b, 23-26; Liszka 2000,43-48). 11 Pais Dezső (1886-1973) nyelvész. Gimnáziumban 1896-1904 között szülővárosában tanult. A budapesti egyetem hallgatója, Eötvös kollégista. 1907-ben Zalaegerszegen élt, a levéltárban nyelvészeti kutatásokat végzett. Sopronban, Cegléden tanított, 1919-től Budapesten tanár, 1924-től előadó az egyetemen. 1933-1937 között az Eötvös Kollégium tanára. 1937-1959 között az egyetem nyelvészeti tanszékének vezetője. 1930-tól levelező, 1941-től rendes tagja az Akadémiának. 1951-ben Kossuth-díjas. Zalaegerszeg díszpolgára, nevét utca, iskola viseli. A nyelvtudomány minden ágát művelte, legszívesebben a szószármaztatással és szótörténettel foglalkozott (www.dfmk.hu/zalaiak/pais.htm).
