Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

b) A ház

Kiássák a fundamëntomot és abba temik a falakot. A falakra gërëndalokot raknak, (gërëndà, gërëndât...), ezëkre gyün a dëszka. A gërëndalokot a dëszkàkkal együtt a sártartó, vagy mestërgërëndà tartja. A pallást a ház teteje rejti magában. A házteteiit alkotja: a szelemënv, horokfa (horogfa), koszorúfa, allófa (ollófa), lécëk, (régebben ustorfát használtak helyettük), zsupp, gúzs (drót helyett), csatlófa. A pallást az utca felől kötínydészka (köténydeszka) zárja el. A kürtőnn mëgy ki a füst. A kürtő háztető fölötti része a síp. A kürtősöprő tisztítja. A régi pitarban volt a túszé (tűzhely). Pitar a mai konyha elődje. Tüszelën volt a katlan, ott főztek. Ide nyílt a keménceszáia. Ezek a pitarnak abban a részében voltak elhelyezve, amelyet kürtőaiiá-nak hívtak. A keménceszáiát tívő (tévő) zárja el. A ház-nak (= szoba) nevezetes része volt a szurgvik. a fal és a kemence oldala közötti hely, kb. két méter magasan. A verés elől oda ugrottak a gverëkëk. A porhét részei: platnyi, guriga, duda, dudarúzsa (a duda és a fal találkozásánál díszként), a hamujuk (hamulyuk). sütő, vagy rém, és a sütőaiia. Küpüllőben csinálnak a téfőbű (tejföl) vajat. A benne le és fel járó kerek, lyukacsos deszka neve: verő. Nyalánkságnak számít a kukuricaliszt-ből és búzaliszt-bői kendermagolajjal készített, tepsibe sütött idesmálé, és a görhönv (kukoricaliszt, kukoricakása és só). A görhönt pörkölíkké (pörkölékkel = töpörtyűvel) szokták enni. Máiét ma is sütnek. Nagyböjtben sütnek kőtíst (kötés), amit némely vidéken csiripiszlinek neveznek. A beáztatott búzát kicsíráztatják. Összetörés után édes lé lesz belőle. A levet liszttel keverik és semmi mást nem tesznek bele.

Bődbe olajjá főztek.

c) Az öltözet

Férfiruhák: kalap, sipka, pruszlik (mellény), kaca (minden fajta kabát, kivéve a következőt), mándli (télikabát, mantli), ing, meleging, gatya, kapca, csizma, bakancs, szandár. Ing: van dërëka, eleje, háta, nyaka (gallér), vállfóttva, úia, lémeccë, gombiuka, v. gombháza. Nem rég óta használják a léhajtós nyakú inget, amelynek uras a nyaka. A gatya részei: a gatyaszárak, az üllep, a szárak alsó végén van a mestërke v. mestërkéllés. két-három ujjnyi díszítés. A mestërke alatt és fölött fut az inazás, szemben díszítés, de ez keskeny. A szárak rojtban végződnek: rojtos gatya. A pártázatban van a gatyamadzag. „Asszonyruha több van, mint embërruha.” Fejükön hordják a keszkenvőt. „A mënvecskék mënvecskésre kötyik a fejüköt.”

50 évvel ezelőtt a mënyecskék a keszkenvő alatt még fíketőt hordtak, a szebb forma miatt, meg pintlit tilanglébú. „A pintli hátú selëm, a bilis dikta vót, elő még bodor nyëccbü, az egísszet bodros pintlinek híták.” „Kötöttek rá haikötőt iszalag), nígv úinvi szilësset szíp ezüstvirágokká. Oiian szíp vót, hotv páratlan.” A nyakukonn télen bodros keszkenvőt hordtak. A fiatalok--------------------------------------------- ---------------------------------------------