Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

télen kacát vagy blúzt vettek magukra, nyáron pedig pruszlikot és félinget. A féling ujján van a tászli, ebbe fehér pántlikát húznak, és ennek a megkötésével erősítik a karhoz a féling ujját. Egyik fajta a duzzogó féling. A boriúszáiú ingnek szűk, rövid ujja van. A nők ingének hónalját páhának nevezik. Az öreg asszonyok télen lékrit (rékli = báránybéléses kabát) viseltek, nagy ezüst kapcsokkal. A férfiak kabátján szalamiagombok (fényes) voltak. A lékri drága volt. Amelyik menyasszony kapott hazulról lékrit, annak nem adtak a hozományba borjút. A nőkön több szoknya van. Főső szoknya, ásó szoknyák. Megemlítendő a szamárszoknya, ami eredetileg szürke színű volt, mert szamárszőrből készült. Van fészamár (félszamár) is, ennek csak az alsó fele szamár. Célja: alul a szoknyákat szélessé tette, dupla. Újabban a szamárszoknyát kötik, és így van ződ szamár, és kik szamár, meg fekete szamár. A szamárszoknyákat a blúzra varrt bufándli tartja. Elöl van a kötíny. A merinaszoknya fala (az anyag színe) fehér volt, és pirosvirágok helyezkedtek el benne zöld levelekkel. A vásaszoknvának csak a neve maradt fenn, nem tudják milyen volt. A kisgyerekek szoknyája az ubonv, vagy ubo volt.

d) A kender feldolgozása

A kendérmag elvetésétől a kendér nyövísiiig nincs vele munka. Külön nyövik a virágos kendért (aug.), külön a magvas kendért. A magvast nyövís után cserepcsíkba rakják száradás miatt. Kendérásztatás után következik a kendérvetís (kiszedés a vízből). A kendérvetískor kimosott kendért megszárítva étörik kendértörőváiúban (vályú) a kedértörőfává. A tört kendért tisztítás céljából étíllóiiák(eltílloliák) és meghéhölik. A tílló részei: 2 lába, 2 talpa, levele és nyele van. A héhőn héhőnek. Részei: a héhő szára, ezen van lent és fönt egy-egy juk (lyuk), a héhőfeiben szégek (80-100 drb) vannak, amelyek fésű szerűen tisztítják a kendert. A tiszta kendert csomóba kötik. Egy csomó = 6 fej, 30 fej = egy kita. A szöszből (a kender alja, legócskább) gugvelát csinálnak, ebből feldolgozás után ponvesz (durva abrosz) lesz. Csivattra (harántcsíkú) és parasztra szőnek. Az előző sűrűbb és finomabb szálú. Fonnyi (fonni) lehet orsón vagy ropkán, de mind a kettőhöz kell guzsá (guzsaly). Az orsó részei: nyele, hégve, és gurigája. A ropka részei: ropkaszárnv, kapocs, serpenyő, kerék, nvomdokó (nyomdokló), ennek van szára és talpa. A gúzsának van nyele és talpa, mind a kettőt (művészien) szokták díszíteni. A díszítés szerint leggyakoribb a gvűkörös (tükrös) és a tulipános gúzsa. A fonvás (fonás) eredménye a fonál v. foná (fonal), amit fölmotollának. A motolla 78 cm hosszú. Egy motolla ( 1 motollányi fonal) = 1 darab, ebben van 6 pászma.

6 pászmából 2 rőf tizenkettes vászon jön ki.

5 pászmából 2 rőf tízes vászon

4 pászmából 2 rőf nvócas vászon jön ki.