Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

tartja a lőcs, amelynek részei: lőcskánva. szakáll és a fej. Hordáskor hosszúkocsit használnak, amelyben van két kërësztfa és két vendégódá, szükséges négy nyárs is. A hosszúkocsit szénával három vagy négy szarvára rakják és nvomórúddá kötik le. Az eke részeit így nevezik: gërëndô. kapocs, két ekeszarv, ekefej, ekevas, ösztöke, kormány, eketalp, csoroszia. Az eke a taligához úgy kapcsolódik, hogy gerendő fekszik a vánkuson, ez a vánkustartónn van. A taliga megemlítendő részei még: a taligarúd. ezen van a váltó (az eke járásának szabályozására). Ha ökrös fogat húzza az ekét, akkor a taligát a járomhoz a tézsla kapcsolja. A lovakat szántáskor nem a gyöplővé, hanem szántózsineggé kormányozzák és ilyenkor használnak szavakat is az irányításukra. Egyébként elég a gyöplő. E szavak: nej ide (jobbra), hatty, hatty të, vagy hatty të ne. Megállításuk: hőha, hopp, hői, szavakkal történik. Az ökrök irányításánál: csálé = jobbra, hajsz = balra, hükk, hóha, szavak a megállást jelzik. A szántás után a földet elbaronáliák. Van fogasbarona. és puha, vaggy púhabarona. Legsimábbá azonban a hengër teszi a földet. A vetőgépet vetőmasinának is hívják. Részei: Két vezetőrúd. az eleje, két kötővas. A kisznvibe, vagy a ládába, vannak a kúcsok és a pumák. Amibe a gabonát tőtvik. azt is ládának hívják. Ez alatt vannak a csövek, a cső vígé a tok. Jobboldalon a kar, v. léeresztő. A vetísbű (vetésből) mácsonyadöföllővé írtnak, azaz vele metszik ki a mácsonyát gyökerestől. Irtóvasnak is hívják.

A gabonát kaszává aratják le. Ennek részei: a kaszanyél, középtájon a koccs, alsó végén a makház (magház). Az jk (ék) és az örv, szorítja a kaszanyakát. A kasza felső vastag részét oromnak nevezik. A kaszát az üllőn verik a verővé vagy a kalapáccsá. Tokmába (tokmány) van a kaszakő, vele köszörülik a kaszát. Csak a bërëtvât fenyik. Az ökrök járomba húznak. Ennek alsó deszkája a svàbdëszka, a fölső rész a iárom, összeköti őket a két bűdeszka. A két véget a iáromszégek zárják el. A lovakon hám vagy szerszám van. Részei: zabla vagy a kantár, szémző, zablavas, zablakarika, kantárszárak, gyöplő, izzasztó, hasló, táska, istráng. Noszogató eszköz az ustor. Részei: a nyele, a kapocs (egyébként a kapocs szót kapucs-nak ejtik, de itt kivétel), kengvé, bőit, csomó, sugár. Szécskavágó részei: a kerék (2), kallantvú, a kaszák, a szómát két fogaskerék húzza be a ládába. Rosta segítségével tisztítják, rostái iák, masinázás (újabban csíplís) után a gabonát: a búzát, az árpát, a rozsot, a zabot stb. Kallantvúvá hajtják a rostát, garatba öntik a gabonát, a levelek szelének, vagy járnak a humlokba. A kis rosták lehetnek tisztázok, vagy törekölők. - „Elő gyün a szëm, ódát az ocsó, hátúja péva vagy pëlva.” A konkóválasztót tivël-nek is hívják. Részei: a garat, a hengër, a kefe, és a rázó. A gabonát verëmbe rakták, mert nëm vót kamra. A veremnek van feneke, ódala, szája, amit kocsikerékkel zártak le. A zsupp-ból készült verëmbeiáróvá szedték ki a gabonát. Kinyeret a kinvírkasba tartják. Először lemetszik a pilléi it, azután karajt, vagy szeletét mecnek.