Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
IV. Szlovákia településszerkezete
A (cseh)szlovák városépľtés részben a korabeli közigazgatási felosztás szerint. 12-13 jelentős iparváros jut a nyugati és a középső kerületbe, míg a keletibe csak öt, még ha a termelési értéket, vagy a gazdaságban betöltött szerepet nem is számítjuk. Ez azt jelenti, hogy Pozsonytól számítva a Vág- és a Garam völgyében kiformálódott egy jelentős ipari térség, amitől távol, a Hernád völgyében fejlesztettek ki ellensúlyként két elszigetelt központot, Kassát és Eperjest. A két város környezetére gyakorolt vonzó hatása vitathatatlan, de ösztönző erőt további fejlesztésekre a kor körülményei között nem jelenthettek. Aránytalanságot fedezhetünk fel az iparosított községek földrajzi elhelyezkedésében is, mert hiányuk szembeszökő a nyugati kerület déli, többségében magyarok lakta falvaiban. A Szovjetunió által Csehszlovákiára erőltetett kommunista rendszer többek között azzal az ideológiával igazolta fennállásának szükségességét, hogy megteremti az egy államban élő két nemzet egyenlő fejlődési feltételeit. Ennek volt eszköze a kor csodafegyvere, az iparosítás, még azokban az országokban is, ahol a természeti feltételek nem voltak alkalmasak erre pl. a nyersanyagok hiánya miatt. Ennek ellenére a kommunista párt „választási” győzelme után (többnyire az 1940-es évek végén) minden országban hatalmas ütemben kezdték az ipari üzemeket létrehozni. Mivel ez együtt járt a foglalkoztatás bővülésével, igazolni vélték a munkásosztály vezető szerepének teljesülését is. Az iparosításnak és a városításnak ez az erőltetett üteme volt hivatva eltüntetni a két országrész, Csehország és Szlovákia közti gazdasági, életszínvonalbeli stb. különbségeket. Ennek a megvalósulását, vagy közelítését elsősorban párthatározatok hangoztatták, de a közgazdászok és statisztikusok által közölt adatok is igyekeztek bizonyítani megvalósulását (23. táblázat). 23. táblázat Szlovákia ipari termelése a Csehszlovák Köztársaság ipari termelésének százalékában 1937 1948 1970 1976 1979 % 7,0 13,3 24,0 27,2 28,6 Forrás: Kazimour (1981, 133) IV.5.2. A városok mint a szlovák nagyság szimbólumai Az iparfejlesztésnek volt egy fontos sajátossága. A kommunista országokban az iparfejlesztés a 19. századi nyugat-európai mintát követte, azaz nagy üzemeket hoztak létre, elsősorban a nehéziparon belül, ahol 71
