Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
III. A Felvidék városai 1918 előtt
A Felvidék városai nemzetiségi összetétel szerint 5. táblázat A vármegyék és városaik nemzetiségi arányai 1910-ben az 1861-es memorandum által megnevezett vármegyékben Nemzetiség A városlakók aránya nemzetiség szerint A vármegyei lakosok aránya nemzetiség szerint magyar 32,8 7,7 A Felvidék „északi” része szlovák 46,7 76,3 német 17,2 7,5 magyar 56,8 49,1 A Felvidék „déli” része szlovák 24,4 41,8 német __________________1ZJL 5,9 Forrás: uo. A nemzetiségi arányok belső megoszlása azt mutatja, hogy viszonylag homogén szlovák lakta területeken kívül (Trencsén, Árva, Liptó egyes részei) egy vegyes nemzetiségű terület volt a korabeli Felvidék, amelynek mintapéldája a Szepesség volt [Bajmóczy 2004). Az 1910-es népszámlálás hosszú évtizedek szlovák nemzetiségi népességnövekedése után először jelzett magyar nemzetiségű népességnövekedést. Ennek oka a dualizmus korának nagyjelentőségű gazdasági-kulturális-egészségügyi stb. fejlődésében rejlik, aminek egyik következménye lett egyáltalán a népességnövekedés, illetve az asszimilációs folyamatok átváltódása a magyarok irányába. A természetes asszimiláció mellett a magyar kormányok által erőszakolt magyarosító törekvéseknek ténylegesen kevés hatása volt (Kocsis 1998). Ebben a történelmi helyzetben benne volt a lehetőség, hogy egy megalakuló, a történelmi Magyarországtól elszakadó új állam fölvállalja ezt a soknyelvűséget és az állam szervezése során ne a nyelvi egyneműséget tűzze ki célul. Azonban már a memorandum szövegéből is látszik, hogy azok a politikai szereplők kerültek előtérbe, akik a nyelvi (nemzeti) tisztaság jegyében kerestek politikai megoldásokat. Legtisztább szláv vármegyékről írtak és a magyar többségű vármegyéket vegyes nemzetiségűnek mondták. Később sem merült föl az egész történelmi Magyarország területén élő összes szlovák nyelvi-kulturális jogainak egyéni és kollektív védelme, mert a cél az volt, hogy egy megszerezhető területen, amit végül a békeszerződés biztosított, lehetőleg egynyelvű államot hozzanak létre. A cél elérését és nemzeti összetétel szempontjából egy új minőségű állam létrehozását bizonyítják az 1910-es városi adatok mellé szerkesztett, ugyanezen városokra vonatkozó 2001-es népszámlálási adatok (4. táblázat). Az első észrevétel a jelentős népességnövekedést illeti. 29
