Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
III. A Felvidék városai 1918 előtt
A Felvidék városai 1918 előtt fél százalékkal voltak 50% alatt. Mindezeken túl igazi több nemzetiségű vidékről van szó, mert az említett két nagy nemzetiség mellett nagy számban éltek elsősorban németek, de rutének, lengyelek (gorálok), cseh-morvák, románok, szerbek, horvátok, cigányok, kis számban még angolok, olaszok, franciák, oroszok stb. is. Ennek az 1861-ben kijelölt területnek a városállománya sajátos jellemzőkkel bírt. Az itt található 39 város Magyarország 138 városának 31,2%-a volt, de népességük alapján sokkal kisebb arányban élt városi népesség ezekben a kisvárosokban: 1890-ben az összes város lakosságának 13,5%-a, de 1910-ben már csak 12,7%-a. Érdemes további bontásokban is megvizsgálni ezeknek a városoknak a jellemzőit, összehasonlítva a korabeli Magyarország városállományával. 2. táblázat Magyarország városainak főbb jellemzői 1910-ben Törvényhatósági jogú városok száma: 27 db Átlagos népességük: 81 323 fő Budapest nélkül: 50 590 fő Budapest lakosainak száma: 880 371 fő Rendezett tanácsú városok száma: 111 db Átlagos népességük: 13 752 fő A szlovák memorandumban megnevezett városok nélkül: 16 851 fő Forrás: u.a. A történelmi Magyarország városállománya erős hierarchikus rendet alkotott. A legnagyobb város, Budapest népessége (880 371 fő) több mint hétszer nagyobb volt a népességszámban őt követő Szegedhez (118 328 fő) képest. Az ötvenezernél nagyobb városok száma csak tíz volt, és ezek átlagos népessége is csak 77 387 fő volt. A 27 törvényhatósági jogú város (mai szóhasználattal: megyei jogú város) mindegyike nagyobb volt 20 ezer főnél, kivéve a legkisebbet, Selmecbányát, amelyben 15 185 fő lakott. Pozsony (78 223 fő) és Kassa (44 211 fő) mint a Felvidék két legnagyobb városa, regionális központokként illeszkedtek ebbe a városállományba. A rendezett tanácsú városok esetében az átlagos népességszám 13 752 fő volt. Ha kiemeljük közülük az 1861-es szlovák memorandumban megnevezett vármegyék városait, akkor megemelkedik az átlagos népesség (16 851 fő). Ennek az az oka, hogy a „vegyes lakosságú” vármegyék városai, azaz a magyar többségű vármegyék városai népesebbek 24
