Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
III. A Felvidék városai 1918 előtt
A Felvidék városai 1918 előtt vák)-magyar. A Felvidék keleti részén szerveződő protestáns egyház központja Szepesváralja lett szláv (szlovák) vezetőkkel. A 17. század közepétől kezdett megjelenni egyes városok ügyintézésében - a fent emlftett kezdemények után - a német mellett a nyugati szlovák nyelvjárás. A 18-19. század fordulóján, a magyar nemzeti mozgalom föllendülése idején indult meg a szlovák nemzet nyelvi mozgalma is. Mivel a szlovák nyelvi mozgalmak a papi szemináriumokban szerveződtek, Pozsony és Nagyszombat lett mind a katolikus, mind az evangélikus szlovák papi értelmiség központja. Flasonló okokból alakult meg Pesten 1826-ban a Szlovák Olvasóegylet, illetve Budán adták ki az első Szlovák-cseh-latinnémet-magyar szótárt. A papi szemináriumok mellett fokozatosan egyre nagyobb jelentősége lett az egyházi iskoláknak, a líceumoknak. Ilyen világinak mondható központ lett Pozsony mellett Lőcse, Késmárk, Selmecbánya, Eperjes. A szlovák nemzeti mozgalom területi központja még a 19. század első felében sem kristályosodott ki, amit jelez, hogy néhány evangélikus pap által 1842-ben megírt Szlovák felségfolyamodványban a szlovák nyelvi tanszéket Pesten szerették volna fölállítani. 1. ábra. A szlovák nemzettudat kiemelkedő jelentőségű városai a történelmi Magyarországon 20 Szerkesztette Mezei István, rajzolta Mády Máté
