Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén
Városok a magyar-szlovák határ mentén titkárság egyedül a vezető projektgazdával tart kapcsolatot. A megyei önkormányzatok részvételének lehetősége szűkült a magyar kormány politikai szembenállása miatt, mert a mozgásteret biztosító önrészt elvonták az önkormányzatoktól. Az intézmények közötti együttműködések is szűkültek, csak pályázati pénzzel tudnak beruházást megvalósítani. Ezeknek a nehézsége viszont a határon átnyúló hatás bizonyítása. Beruházás jellegű pályázatokra volna szükség, azok viszont több nagyságrenddel nagyobb pénzt igényelnének. A pályázati szabályok szerint működésre nem tudnak pénzt fordítani, ha esetleg meg is történik a beruházás. Vll.5.2 Települési önkormányzatok A települési önkormányzatok szintjén több folyamat zajlik részben egymás mellett, részben egymással összefonódva. Ez a jelenség elsősorban a határok által erőszakkal elválasztott falvak közti sokad rendű utak újraélesztését, felújítását, kiépítését, használatbavételét jelenti. Jelképesen a somoskői várhoz vezető gyalogos átjárótól számíthatjuk ezt a határszakaszt egészen bodrogközi Dámócig, ahonnan a tervek szerint a Perbenyik felé vezető utat fogják megépíteni. A két átjáró között számos átkelő felújítása, kitisztítása, megépítése történt már meg, vagy folyamatban van, illetve tervezik a megvalósítását. Ezek az apró, általában négy számjeggyel jelzett utak a helyi lakosok bezártságát oldják és visszacsatolják őket a sok évszázados együttélésbe. Vannak köztük olyan utak is, amelyek ennél nagyobb jelentőségűek, mint például az Ózd-Susa és Jene, illetve Rimaszécs közti út, amely Ózd és Rimaszombat közt nyitja meg az összeköttetést Losonc és Zólyom felé, vagy a Hollóháza-Eszkáros közti út, amely Sátoraljaújhely számára teszi lehetővé, hogy felére, azaz 45 km-re csökkenjen a Kassáig, a kassai repülőtérig vezető út. Hasonló funkciót töltene be az Ipoly-hidak újjáépítése, mert itt is elsősorban kisléptékű beruházásokról van szó. Falvak közti gyalogos átjárók, alacsonyabb rendű utakat összekötő hidak újjáépítésére van szükség. Az egymáshoz közeli települések együttműködésében tartalmilag a hagyományok újraélesztése jelenik meg. Ez érthető a hosszú elszakítottság után. Az újra egymásra találó önkormányzatok leltárba szedik, ki milyen hagyományokkal rendelkezik az épített örökség, a természet szépsége, az emberi cselekvések (népi-városi hagyományok, művészi értékek) terén. Fölmerülnek és projektekbe íródnak a hagyományos mesterségek, messze földön híres termékek. Ezek a hagyományok azonban fokozatosan átalakulnak és a kor szellemének megfelelően modernizálódnak. A hagyományok 166
