Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
II. Bevezetés
II. Bevezetés Szlovákia településszerkezete hosszú történelmi fejlődés eredménye. A jelenlegi településhálózat, illetve a legfontosabb városok létrejötte a magyar középkorba vezet vissza, főleg a 13. és a 14. századba. A településhálózat formálódását nagy mértékben befolyásolta a földrajzi fekvés, a domborzat (a Kárpátok hegykaréja), a föld mélyében található nyersanyagok (ásványok, fémek), a katonai-politikai helyzet (ugyanis a hódító tatárok, törökök szempontjából viszonylag félreeső terület) és a közigazgatás változása (várossá minősítések sora). Az uralkodók által adott privilégiumok alapvetően befolyásolták a városhálózatot. Beleszóltak a változások irányába a népmozgások (honfoglaló magyarok, lengyel/gorál pásztorok), a szervezett telepítések (németek/szászok), az önkéntes vagy kevésbé önkéntes betelepülések (császár elől menekülő huszita csehek, habánok, török elől menekülő magyarok), a gazdaság fejlődése, változása (a bányák jelentőségének időbeli változása). A mai szlovákiai városhálózat fejlődése két nagy szakaszra, azon belül pedig több kisebb belső egységre osztható. Az első fő szakasz a történelmi Magyarország ideje alatt zajlott, a magyar történelem szerves részeként, amely idő alatt az itt élő különféle nyelvű, különféle vallású, különféle munkakultúrájú népekkel (magyar, német, ruszin, lengyel, zsidó, szerb, horvát, cseh, bolgár, román, olasz, francia, angol stb.) élt együtt egy növekvő létszámú, kevert, még kialakulatlan nyelvű, több, egymástól erősen eltérő nyelvjáráshoz tartozó szláv népesség. Ők váltak fokozatosan szlovákká a 17-18. századtól kezdődően. A szlovák identitás megerősödése, rögzülése azonban csak Csehszlovákia megalakulása után következett be. Az utólagos elemzések kiemelik, hogy a nyelvi eltérések kevesebb és kisebb konfliktusokat okoztak a korabeli történelem során, mint a vallásiak. Nyelvi-etnikai különbségek miatt nem indítottak háborút egymás ellen az itt élő népek, miközben a vallási ellentétek háborúk okozóivá váltak - kezdve a huszita harcokkal, folytatva a reformáció-ellenre-15
