Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén
Az együttműködés szervezeti formái is éltek a lehetőséggel, és számos más várossal hoztak létre hivatalos kapcsolatot. A 136 szlovákiai városból 68 (50%) adott tájékoztatást honlapján testvérvárosról (41. és 42. táblázatok). A legtöbb kapcsolat a szomszédos országok városai között jött létre, első helyen a csehekkel. A nem szomszédos európai uniós országok között Németország vezet, a nem uniós európai államok közül a legtöbb kapcsolatot Szerbiával kötöttek. Európán kívüli földrészek között az első helyen az Egyesült Államok áll. A kapcsolatok mozgatórugója sokrétű. Jelentős a szlovák nemzeti érdekek képviselete, mert minden viszonylatban kimutatható, hogy valamilyen szlovák nemzeti vonatkozás adott alkalmat az együttműködésre. Ez többnyire szlovák nemzetiségű lakosokat jelent az illető településen. Ezen kívül egyéb praktikus okok is megtalálhatók, mint például a városfejlesztési tapasztalatok megszerzése. A táblázatból kiderül, hogy egy-egy megye kapcsolatrendszerét a szomszédos ország befolyásolja a legnagyobb mértékben a hagyományosnak mondható kiemelkedően magas arányú cseh kapcsolatokon túl. A magyar határral szomszédos megyék adataiból is ez derül ki: a magyarországi városokkal kiépített kapcsolatok meghatározóak. Az együttműködések kialakításakor figyelembe veszik a földrajzi távolságot, de a nemzeti-kulturális vonatkozások sokszor erősebbek ennél. Ezzel magyarázható, hogy a szlovákiai (magyar többségű) városok minden romániai várossal kiépített kapcsolata erdélyi (magyar többségű) városhoz kötődik, hogy a szlovákiai (szlovák többségű) városok Magyarországon és Szerbiában is a szlovákok lakta településeket keresik. Az intézmények közötti kapcsolatokra is ugyanaz az önállóság jellemző, mint az önkormányzati kapcsolatokra. Az egyes intézmények maguk döntik el, alakítanak-e ki együttműködést vagy sem, és a kapcsolatépítés innentől kezdve a két fél együttműködési szándékán múlik. A leggyakoribb az iskolák és a művelődési közösségek találkozása. Ilyenkor énekkarok, irodalmi színpadok, sportegyesületek találkoznak, vagy tanulmányi versenyeken mérik össze tudásukat a tanulók. A pályázati lehetőségek segítenek a szervezéshez szükséges pénz előteremtésében. Vll.3.2 Euroregiós kapcsolat Európában már ötven éves hagyománya van az eurorégiós együttműködésnek. Tevékenységük a mai, határok nélküli Európában is fontos, mert az országhatárok mentén élők hátrányos helyzetüket szeretnék oldani 153
