Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)

VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén

Városok a magyar-szlovák határ mentén ennek a szervezeti formának a segítségével, amelyben résztvesznek a helyi és a regionális hatóságok képviselői, a társadalmi és a gazdasági élet szereplői. Az önkormányzati szereplők jóvoltából politikai döntésho­zó szereppel is bírnak, emiatt kapcsolódni tudnak a hazai és az európai döntéshozó szervekhez. Erejüket jelzi, hogy létrehozták az Európai Határ menti Régiók Szervezetét (ABRD), amely már az Európa Tanács és az Eu­rópai Unió határ menti együttműködést érintő politikájának kialakítására is befolyással van. Megteremtették a nemzetközi jogi kereteket, kialakí­tották a pénzügyi támogatások politikáját. Ez utóbbiak sorába tartozik az INTERREG, a PHARE CBC, a TACIS CBC programok futtatása Az eurorégiók szervezeti felépítésében többféle minta figyelhető meg. Egy részükben a határ két oldalán tükörszervezetek alakulnak, amelyek sokszor megtévesztően önmagukat is „eurorégiónak” nevezik, majd a két tükörszervezet köt együttműködési megállapodást egymással. A Sajó-Rima Eurorégió esetében mindkét oldalon így hívják a szervezete­ket magyarul, illetve szlovákul, s a megalakult közös szervezetnek is ez a neve, hozzátéve, hogy Határon Átnyúló Együttműködés. Az Ipoly Euro­régió is eredetileg a magyar oldali Ipoly Eurorégió Határon Átnyúló Együtt­működés és az Ipeľský Euroregión, Jogi Személyek Szövetségéből alapí­tott Szövetséget {24. ábra, 43. táblázat). A másik modell szerint a résztvevő tagok saját maguk kötnek együtt­működési szerződést mindkét oldalról. Választott testület, elnök, illetve elnökség, titkárság (munkaszervezet), valamint munkacsoportok alkotják az eurorégiók közös szervezetét. Ezeket a tagok választják, illetve a mun­kabizottságokba a résztvevőket delegálják. A titkársági, illetve munkaszervezet funkcióra csak néhány eurorégió esetében hoztak létre önálló irodát. Ezzel szemben több eurorégióban fordul elő, hogy valamelyik tag működteti a munkaszervezetet, esetleg mindegyik oldalon van egy-egy titkárság (pl. Kárpátok Eurorégió, amit ha­talmas területe miatt nem jelöl a térkép). Ahol közös jogi személyiségű szervezetet hoztak létre, ott nyilvánvalóan van egy konkrét központ, szék­hely, s a másik ország(ok)ban iroda. A titkárság vagy munkaszervezet működési költségeit általában a tagok éves befizetései fedezik, a leg­több esetben a lakosságszám szerint, de van rá példa, hogy egyenlő arányban. 154

Next

/
Thumbnails
Contents