Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén
Városok a magyar-szlovák határ mentén liés Magyarországon, addig a Szlovákiában élő magyarok száma 520 528 fő (9,68%) volt az 5,4 milliós Szlovákiában. Emiatt lehetetlenség az élet minden területén azonos számú, méretű és súlyú intézménnyel ellátni a két nemzetiséget a maga szállásterületén. Példaként említsük meg, hogy a kisebbségi vegyes bizottság alakuló ülésén a szlovák fél kérte, legyen Magyarországon is politikai képviselete a szlovákoknak, ahogyan a magyaroknak van parlamenti képviselete és pártja Szlovákiában. Kérték, hogy a magyar fél bővítse a magyar közszolgálati televízió és rádió szlovák adásának műsoridejét, valamint biztosítsa az egész országra kiterjedő vételi lehetőségét. Ugyanígy az oktatási, közművelődési intézmények támogatását kérve is látható, hogy a magyarországi szlovákok számára kért intézmények, épületek a szlovákok kis száma és az országban szórt letelepedésük miatt túlzott mértékű volt. A szakbizottságok tevékenysége az egyes kormányok politikai hozzáállásától függ, ezért a két országban lezajlott kormányváltások óta nem csoda, hogy lelassultak a szakbizottságok munkái. Apró példa erre a glosszáriumbizottság munkája. Sok problémát okoz a tárgyalásokon, hogy eltérő a két országban a fogalomhasználat, ezért fölmerült az igény egy több nyelvű területfejlesztési szótár létrehozására. Ilyen szótárat már készítettek cseh-német-szlovák nyelven. Ebben együvé van fésülve a három nyelven kifejtett fogalommagyarázat. Ennek mintájára Magyarországon is elkezdték külön-külön készíteni a magyar és a szlovák értelmező szótárt, de az idő teltével arra már nem volt pénz és akarat, hogy egymás mellé szerkesszék az egyes fogalmakat, hogy elvégezzék az összevetést, az összehasonlítást. Ez még külön szakértői tevékenységet jelentett volna, de ezt az utolsó fázist már nem sikerült megszervezni. A pénzhiány mellett a minisztériumi szerkezetváltozása is belejátszik a kudarcba. Túl gyakran változik, hogy melyik minisztériumhoz is tartozik a fejlesztés, illetve az új helyen újra kell küzdeni a fejlesztési ágazat érdekeiért, hiszen az új helyen más témák lehetnek fontosak. A 2007-ben tartott ülésen a vegyes bizottság ténylegesen új kérdésekről már nem tárgyalt, csak áttekintette a fennálló helyzetet, kölcsönösen véleményt mondtak az eddigi tapasztalatokról, és felhívták egymás figyelmét a közös pályázatokban rejlő lehetőségekre. A fennálló helyzet és a lehetőségek azonban ennél többet kívánnak, mert az együttműködés továbbfejlesztése érdekében lenne szükség mindkét országban a törvényi szabályozások összehangolására. A szolgáltatások közös megszervezése mindkét ország részéről igényli a törvények és rendeletek összehangolását a jogviszonyok tisztázása, illetve a költségek megtérítése miatt. Szük-150
