Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén
A határ menti kapcsolatok séges lenne a két ország települési és területi önkormányzati feladatellátásának, hatáskörének összehangolása is, hogy közel azonos hatáskörű, közel azonos jogkörű szervek tudjanak egymással tárgyalni. Példaként felhozható a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában fölmerülő nehézségekre a két ország eltérő törvényi háttere, az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatok és intézményi fenntartói jogok más és más szintre történt delegálása. Emiatt például nehézkes és körülményes a Duna-partján a kikötők létesítése a magyarországi szabályozás miatt. A magyarországi oldalon tiltják a folyón a jetski használatát, míg a szlovákiai oldalon engedélyezik. Megnehezíti a két part közötti állandó kishajóforgalom létesítését a motoros kishajókra vonatkozó eltérő szabályozás. Szintén problematikus a két oldal árvízvédelmi szabályozása. Míg a szlovákiai oldalon végig kiépültek a védművek, amelyeken a kerékpáros forgalom is megengedett (sőt a 63-as út esetében autóforgalmat is terveztek rá), addig a magyarországi oldalon a mai napig károkat okoz az árvíz, a töltések pedig nincsenek kiképezve sem kerékpáros, sem gépkocsiforgalomra. Ez a tény a kerékpáros turizmus fejlesztése kapcsán válhat majd fontossá, hiszen míg a szlovákiai oldal kész infrastruktúrával vághat neki a szolgáltatások fejlesztésének, addig a magyarországi oldalon maga a kerékpárút is hiányzik a legtöbb esetben. A települések közötti együttműködésnek formalizált módja lehet a testvértelepülési kaspcsolat. A települések között kialakult testvértelepülési viszonynak kezdetben erős politikai felhangja volt. A kommunista diktatúra évtizedeiben kifejezetten a magyar-csehszlovák barátságot kellett erőltetni. Emögött csak rejtve, bújtatva jelenhetett meg a magyarok iránti szolidaritás kifejezése. 1990 után a magyar nemzetiségűek iránt megnyilvánuló együttérzés látványos megjelenési formája lett a testvértelepülési szerződések aláírása, a kölcsönös látogatások megszervezése elsősorban nemzeti ünnepek alkalmával. A nemzeti tudat ápolása, erősítése egyre gyakorlatiasabb együttműködési formákban fejeződött ki. A civil szervezetek, az egyes önkormányzati intézmények együttműködése jelzi ezt az irányt. A hasznosság irányába tett fordulatot hozta meg az Európai Unió pénzügyi támogatása először a PHARE CBC, aztán az INTERREG keretében. A megszerezhető pénz reményében nekilendülő együttműködések még a tervezés időszakában sűrű intézményi hálózatot fontak a határ két oldalán lévő települések között. Ekkor terjedt el viharos gyorsasággal az eurorégiók megszervezése a teljes határszakaszon. A kapcsolatok fellendülése egybeesett az 1998-as kormányváltással, amikor az addig hatalmon volt szél-151
