Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén
A határ menti kapcsolatok Az együttműködésre szükség lenne, mert minden egyes témakör öszszekapcsolódik határon átnyúló hatással, legyen az útépítés, környezetvédelem, területrendezés, katasztrófavédelem stb. Az egyes témakörök hazai törvényi szabályozása hiányos, mert nem rendelkeznek a határon átnyúló feladatok elkészítésének szükségességéről. Ennek továbbfolytatását jelenti a szolgáltatások közös megszervezése, amely mindkét ország részéről igényli a törvények és rendeletek összehangolását a jogviszonyok tisztázása, illetve a költségek megtérítése miatt. A kormányközi vegyes bizottságok közül a legaktívabb a kisebbségi vegyes bizottság volt. Munkáját illetően néhány fontos jellemzőre kell rámutatni. A két ország közötti kapcsolat erősítését, a közlekedés könnyebbé tételét segítették azok a javaslatok, amelyek az Esztergom-Párkány közötti híd felújítását, vagy újabb határátkelők megnyitását tűzték ki célul. A szimbolikus politizálás miatt volt fontos bevenni a tárgyalások közé a pozsonyi Petőfi Sándor-szobor felújítását és ezzel párhuzamosan a budapesti Ján Kollár-emléktábla elkészítését és mindkettő méltó helyen való elhelyezését. Komoly gyakorlati haszonnal járt volna, ha teljesítik azt az igényt, hogy tegyék közzé folyamatosan a szlovákiai jogszabályok magyar nyelvű, illetve a magyarországi jogszabályok szlovák nyelvű változatát, különös tekintettel az EU-jogszabályokra. A Szlovákiában élő magyarok hátrányos helyzetén akart a magyar fél javítani azzal, hogy a tárgyalások témájává tette a magyarok oktatási, közművelődési gondjait és a civil szerveződéseket érintő problémákat. A tanári továbbképzésektől kezdve a kassai Thália Színház felújításáig sok téma szolgálta ezt a célt. A magyar fél 1999-ben még volt olyan előnyben a szlovákokkal szemben, hogy fölvethette a kassai konzulátus nyitásának ügyét, a magyar nyelv használatát szabályozó törvény ügyét, felhívták a szlovák kormány figyelmét, hogy tekintse tárgyalófélnek a református egyházat, sőt, 2001-ben még a formálódó szlovák önkormányzati törvény befolyásolására is törekedtek, hivatkozva a nemzetközi jogszabályokra. Ezeknél a fölvetéseknél mindig volt ellentételezés, ami a magyarországi szlovákok helyzetének javításán keresztül valósult meg. A két fél egyenjogúsága megkövetelte, hogy a fölmerülő kérdésekre azonos súllyal tekintsenek. Ennek az lett a következménye, hogy a szlovák fél törekedett a magyar kérésekre azonos súlyú szlovák kéréssel válaszolni. Ez azonban a népesség nyilvánvaló aszimmetriája miatt nem valósítható meg minden esetben. Míg a magyarországi szlovák népesség száma a 2001-es népszámlálás szerint 17 693 fő (0,17%) volt a 10 mil-149
