Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén
Városok a magyar-szlovák határ mentén Dunától kiindulva minden kapcsolat, míg a magyarországi oldalon egy kisebb (Mosonmagyaróvár) és egy nagyobb (Győr) város hatása érvényesül, de ez a három város egymás irányába jelentős vonzó hatást nem gyakorol. Ennek megfelelően a Győrhöz közel eső Dunaszerdahelyen Pozsony hatása jóval erősebb, mint Győré. A szlovák főváros utóbbi években végbement nagyarányú fejlődése jócskán rányomta bélyegét a Csallóköz falvaira is. A nemzetiségi megoszlás ebben a sávban is a magyarok döntő többségét jelentette, azonban ez a helyzet az utóbbi pár évben megváltozni látszik. A hirtelen megugró pozsonyi ingatlanárak miatt nagyarányú beköltözés tapasztalható a kisebb településeken, de Dunaszerdahelyen is. (Ez a kiköltözési hullám érte el a magyar oldalon Rajkát is.) A kiköltözők nagy hányada szlovák nemzetiségű. Ez a folyamat felkészületlenül érte a szlovákiai magyar településeket. A korábban nagyarányú magyar többséggel rendelkező határ menti falvak egyfajta nemzeti térvesztésnek érzik az elszlovákosodást. A szlovákiai oldalon elhelyezkedő települések szintén nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy nemzetiségi öntudatukat megőrizzék, munkálkodásukat azonban nem segíti úgy a magyarországi települések kitüntetett figyelme, mint a Hídverő települések esetében. Regionális szervezetet hoztak létre az önkormányzati törvény létrejötte után Csallóközi Városok és Falvak Szövetsége néven. A nemzeti öntudat és a lobbyerő elérése érdekében tudatosan tágították a beszervezett települések listáját, hogy a magyar érdekek megfelelő képviselete biztosított legyen. A párhuzamos magyarországi hasonló kistérségi szerveződés a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége. A két szervezet között a kapcsolat azonban nem állandó és nem is olyan gyümölcsöző, mint a Hídverő települések esetében. • A másik - mindig Pozsony nyomában járó - nagy központ ä 240 ezres lélekszámú Kassa, amely város nagy szorgalommal és leleménnyel már időben elkezdte kiépíteni nemzetközi kapcsolatrendszerét, ennek támogatására pedig jelentősen fejlesztették repülőterét. Most épül az információtechnológiai ipari parkja, ahová a Miskolci Egyetemről is várják a diplomásokat. Tervezik a kassai vasműtől a villamosvonal meghosszabbítását Szepsiig (kb. 40 km), hogy a munkavállalók ingázást megkönnyítsék. Az Ungvár irányába tervezett autópálya Ukrajnával fogja összekötni, így a vasgyártáshoz szükséges érc szállításán kívül egyéb termékek is nagyobb mértékben fognak a jövőben a városba áramlani. Kassa vonzó hatását a tőle északra 20 km-re fekvő 70 ezresre növesztett, egyre jelentősebb gazdasági erő-142