Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VI. Szándékos regionalizálás - szerves reginalizálódás
A városok régióképző ereje A kerületek létrehozásával az állam jelentősen beavatkozott a regionalizálódás folyamatába, mert a kerületi központok kijelölése önmagában fejlesztési lehetőségeket adott a székhelyeknek. Az egyes kerületek tervei pedig további helyi fejlesztésekhez járulnak hozzá. Azonban az is világosan látszik, hogy a közigazgatás területi egységeivel, a kerületekkel szemben a gazdasági régiók kialakulása tágabb keretekben zajlik, ami mögött szintén van tudatosság. Erre a legjobb példa egyrészt a Vágvölgyében fekvő települések, elsősorban a városok fejlődése, másrészt önmagában a személyautógyártás telephelyeinek és beszállítóinak fürtösödése a Pozsony-Nagyszombat-Zsolna földrajzi övezetben. 38. táblázat A kerületek néhány főbb mutatója Kerület Terület km1 Népsűrűség Népesség % Foglalkoztatottak száma 1000 fo Vo GDP euro/fö 1996 2006 2001 2006 2001 2006 1995 2005 Pozsony 2 050 301 296 599 053 604 927 100,98 308,3 317,4 102,95 5 899 17 445 295,73 Nagyszombat 4 150 132 134 550 982 554 644 100,66 232,4 264,5 113,81 3 087 7 691 249.14 Trencsén 4 500 136 133 605 503 600 202 99,12 254 280 110,24 2 611 6 302241,36 Nyitra 6 340 113 111 713 237 707 816 99,24 261,7 297,7 113,76 2 394 6 342264,91 Zsolna 6 800 101 102 692 343 694 922 100,37 267,6 294,1 109,9 2 263 5 867259,26 Besztercebánya 9 460 70 69 662 128 656 431 99,14 251,2 257,5 102,51 2 311 5 126221,81 Eperjes 8 980 86 89 790 321 799 597 101,17 279,7 309,2 110,55 1 796 4 193233,46 Kassa 6 750 112 115 766 213 772 645 100,84 268.8 281 104,54 2 419 6 016 248,7 Szlovákia 49 030 110 110 5 379 780 5 391 184 100.21 2 123.70 2 301.40 108.37 2 784 7 143 256.57 Forrás: Štatisticky úrad SR, Pozsony A közigazgatási kerületek mesterséges alakulatok (38. táblázat). Létrehozásuk mögött elsősorban belpolitikai szándék húzódik meg, de létrehozásukat, önkormányzati formájuk kialakítását az Európai Unió is sürgette. A létrejött kerületek között vannak jelentős különbségek, például a területük nagyságában. Pozsony a legkisebb kerület, hozzá képest a Nagyszombati kerület kétszer nagyobb, de a Besztercebányai kerület 4.6- szer nagyobb. Hasonlóan óriási különbség van a népsűrűséget tekintve is, mert Pozsonyi kerület népsűrűsége ha csökkent is, még így is 2.7- szer sűrűbben lakott, mint a többi kerület átlagosan. Az tény, hogy a kerületek létszámában már van arányosság, nagyjából hasonló létszámok laknak egy-egy kerületben. Az ország népességének 10,29%-a lakik a Nagyszombati kerületben és 14,83%-a az Eperjesi kerületben. A foglalkoztatottak száma Pozsonyban kiemelkedő, az Eperjesi kerületben viszont a legnagyobb népesség miatt nagy a foglalkoztatottak száma. Az itt megmutatkozó különbségek hatványozottan jelennek meg a GDP-adatok esetében. Az egy főre jutó GDP szerint a Pozsonyi kerület az országos átlag kétszeresét termeli meg (17 445 euro/fő), szemben a legalacsonyabb eperjesi értékkel (4193 euro/fő). 131
