Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VI. Szándékos regionalizálás - szerves reginalizálódás
Szándékos regionalizálás - szerves regionalizálódás Mindez azonban olvasható úgy is, hogy a Kassai kerület például „kizárólag" Kassa város gazdasági teljesítményének köszönheti a szlovák átlaghoz viszonylag közeli helyzetét, miközben a kerület városon kívüli részein sokkal kisebb gazdasági teljesítménnyel kell megelégedni. A többi kerület esetében is állíthatjuk, hogy elsősorban a kerületi központ, illetve a kerület egyéb városaiban elért gazdasági teljesítmény adja az illető kerület egészének kedvező, vagy kevésbé kedvező szintjét. Emiatt mondható, hogy az állami akarat által kijelölt kerületek nem adnak valós képet az ország tényleges regionális tagozódásáról, mert egy-egy kiugró teljesítményű város vagy körzet megemeli a kerület átlagát. VI.3. A városok régióképző ereje A regionális különbségek a kerületi beosztáson túl hoznak létre egy fejlettségi mintázatot Szlovákiában is, mint ahogy az más ország esetében is megfigyelhető. Ennek a fejlettségi mintázatnak az éllovasairól, a gazdasági-társadalmi értelemben fejlett városokról a korábbi fejezetekben volt szó. A városok fontosságát emelte középpontjába a 2001-ben kiadott Szlovákia területfejlesztési koncepciója is, amikor vonzáskörzetek szerint javasolt település-együtteseket fejleszteni. Ezek lehetnek egymás mellett, egymás közelében fekvő városok mint Pozsony és Nagyszombat (azzal a várakozással, hogy Nyitra is csatlakozni fog hozzájuk), vagy Kassa és Eperjes. Másik lehetőség, hogy egy nagyobb és egy kisebb város fűződik össze mint Besztercebánya és Zólyom, vagy Zsolna és Turócszentmárton. Trencsén egy újabb kategóriát jelent, mert a közvetlen szomszédságában lévő kisvárosok agglomerálódásával képződhet egy nagyvárosi vonzáskörzet. 132
