Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VI. Szándékos regionalizálás - szerves reginalizálódás
Szándékos regionalizálás - szerves regionalizálódás város mint két hatalmi centrum saját javára befolyásolhassa a többi régióban folyó gazdasági tevékenységeket. Ez a lépés azok ellen a régiók ellen irányult, akik „rosszul szavaztak”, vagyis a regnáló kormánypártok ellen szavaztak. Arra is volt törekvés, hogy kitelepítsenek központi intézményeket a fővárosból. Pozsony gyengítését, Besztercebánya erősítését szolgálta volna a Szlovák Nemzeti Bank áttelepítése Besztercebányára*. Pozsony a kritizálok jogos észrevételei ellenére az ország függetlenné válása, azaz 1993, de különösen 2004, azaz Szlovákia európai uniós csatlakozása után rohamosan növekvő jelentőségű regionális központtá vált. A lehetőséget a térség geopolitikai helyzetének gyökeres megváltozása biztosította, mert a vasfüggöny lebontásával, az ellenőrzött határ keletre tolásával, vagyis a schengeni rendszer létrejöttével az Európai Unió egy fontos regionális növekedési terévé vált. A város különleges helyzete miatt a regionalitásnak is szélesebb, országhatáron túlnyúló jelentősége van. A város közigazgatási helyzete és földrajzi fekvése egymást erősítő kedvező lehetőségeket nyújt. A főváros földrajzi fekvése egyedi abból a szempontból, hogy az ország nyugati szélén fekszik. A szlovák elemzők az Ausztriához való közelséget úgy értelmezik, hogy ez a keleti főváros van a legközelebb a nyugat-európai országokhoz, a nyugati kultúrkörhöz, Pozsony a kapu kelet és nyugat között. Ez a közeli fekvés különösen a pénzügyi befektetések miatt jelent komoly előnyöket. A jövőbe látó tervezők, fejlesztők elsőként a Bécs-Pozsony viszonylatra figyeltek fel. Rámutattak, hogy a vasfüggöny lebontásával az integrálódás laboratóriuma lesz ez a térség, mert olyan erős különbségek vannak a benne fekvő két főváros között, ami a gyengébbik fél, Pozsony fölemelkedéséhez fog vezetni (Mastilak 2004). Évszázadokon keresztül nem volt intézményesített kapcsolat a két város között, sőt a hidegháború évtizedeiben perifériára került mindkettő mind saját országában, mind a két világrendszerben. Most viszont Közép-Európa központjává válhat ez a régió. A varázsütést a szovjet keleti blokk összeomlása, a vasfüggöny lebontása jelentette, mert a szovjet érdekszférától való megszabadulás * Vladimír Mečiar víziója az volt, hogy Szlovákia három központú országgá váljon. Pozsony maradjon az igazgatási központ, Kassa a gazdasági élet központja az üzleti élet fejlesztése révén, Besztercebánya pedig legyen az ország pénzügyi központja. Ennek jegyében ide telepítették 1994-ben a Bank Slovakia-t, amely bank a kezelője a Nemzeti Vagyonalap 60%-nak, továbbá a Dopravná Banka-t (Szállítmányozási Bank), hogy teremtsék meg a tőkepiaci műveletek országos központját ebben a városban. 118
