Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VI. Szándékos regionalizálás - szerves reginalizálódás
VI. Szándékos regionalizálás - szerves regionalizálódás Szlovákia a maga 50 ezer km2-nyi területével Európa egyik legkisebb országa, azonban földrajzi, történelmi, társadalmi stb. okok miatt igen tagolt. Ez a sokszínűség megnyilvánul pl. a földrajzi tagoltság változatosságában, de társadalmi értelemben is. Közülük a legnyilvánvalóbb elkülönülést az etnikai és vallási összetételben mutatja ki a statisztika, amelynek vannak területi vonatkozásai is. A mai Szlovákia területén évszázadok alatt kialakult társadalomszerkezet újraformálódása 1918-ban, a csehszlovák állam megalakulásával vette kezdetét, és amely tagolódás azóta is tart. Mivel ez a tagolódás, a regionális különbségek kialakulása többnyire az állami/politikai hatalom irányításával történt a múltban és történik a jelenben is, szándékolt regionalizálásról kell beszélnünk. A korábbi fejezetek bizonyították, hogy a honfoglaló szlovák akarat milyen erővel törekedett új országot létrehozni. Ennek érdekében szándékosan változtatta folyamatosan a közigazgatását, hogy új területi egységeket hozzon létre. A városfejlesztés évtizedes gyakorlata is azt mutatja, hogy szándékosan, a központosítás eszközeivel törekedtek - politikai rendszerektől függetlenül - egy olyan hálózat kiépítésére, ami az új ország megtartásának biztosítéka lesz. A polgári korszak újbóli beköszöntével, 1990 után a központi utasításos rendszert fölváltotta a piacgazdaság. Ennek az lett a következménye, hogy az önkormányzati szándékok és a piaci érdekek fölértékelődtek. A szándékos regionalizálás mellé fölzárkózott a szerves regionalizálódás. Ennek sajátos, összefonódó típusait, eseteit láthatjuk a főváros és a régióközpont szerepét betöltő városok fejlődésében, valamint a határ menti terek funkcióinak változásában. VI.1. Pozsony mint makroregionális központ Kezdetben az önállósult Szlovákiában az Európai Uniótól elvárt regionalizálást teljesen alárendelték a belpolitikai csatározásoknak. Nagyszombatot és Kassát hozták a privatizálások során olyan helyzetbe, hogy ez a két 117
