Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
Gyepű Hangja tartalmilag arra irányult, hogy a felvidéki magyarságnak lelkierőt és reményt adjon arra vonatkozólag, hogy az éppen aktuális keserves kisebbségi sors csak egy átmeneti időszak, és a párizsi békekonferencia a múlt hibáiból okulva a magyar etnikai területet az anyaországhoz csatolja, vagy Beneš az első Csehszlovák Köztársaságban érvényes kisebbségi jogokkal ajándékozza meg a magyar kisebbséget.207 Lipcsey szerint a reszlovakizáció idején ő és Hentz a Zoboralján élő magyarokat szerették volna lélekben megerősíteni. Mielőtt a lap „kiadóját” levitték Gímeskosztolányba, röpcédulákat készítettek „Maradj magyar” és „Tarts ki!” szöveggel. Az idézett szöveget kezdetleges módon, linóleumból készített pecsétnyomóval vitték papírra.208 A röpcédulákból hatvan-nyolcvan darabot készítettek, és a közeli Nyitragerencséren és Nyitracsehiben szórták szét az éj leple alatt.209 Vadkerty Katalin szerint az első röpcédula 1946. június 3-án jelent meg több Nyitra környéki faluban, míg a másik, a június 26-i „Magyarok, ne jelentkezzetek! Tartsatok ki, a déli területek újból Magyarországhoz kerülnek!” szöveggel.210 Nem kétséges, hogy egy és ugyanazon röpcédulákról van szó, amelyeknek a szerzője Lipcsey és Hentz volt. A lap kiadójához, esetleg névadójához kapcsolódhat az a dokumentum, amely a Gyepű Hangja szerzői álnéven íródott. A fennmaradt terjedelmes írás Ez történt Csécsénypatonyban címmel jelent meg, keltezés nélkül. Az írás hétoldalnyi terjedelemben számol be a csécsénypatonyi magyar gazdák vagyonának törvénytelen elkobzásáról, illetve a gazdák 1946. március 16-i elhurcolásáról a nyitraszerdahelyi internálótáborba, amely az ottani Odescalchi-kastélyban lett kialakítva.211 Feltételezzük, hogy a beszámoló még a Gyepű Hangja című lap első számának megjelenése előtt látott napvilágot. Hogy kit takar a szerzőként megjelölt Gyepű Hangja írói álnév, nem tudjuk. Nem kizárt, hogy Mészáros Gyula szentmihályfai plébános az írás szerzője, hiszen csécsénypatonyi hívei 207 A ÚPN, V-1004/2 Hentz Zoltán; KV ŠtB Bratislava, s. n. Hentz Zoltán 1949. március 11-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 208 A ÚPN, V-1004/6 Lipčey Juraj; KV ŠtB Bratislava, s. n. Lipcsey György 1949. március 8-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 209 A ÚPN, V-1004/6 Lipčey Juraj; KV ŠtB Bratislava, s. n. Lipcsey György 1949. március 8-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 210 Vadkerty Katalin; A kitelepítéstől a reszlovakizációig 1945-1948. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történetéről. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2007,342. 211 MNL-OL, KÜM XIX-J-i-J, 55. doboz, i. sz. 109 Sérelmek. „Ez történt Csécsénypatonyban. írta: Gyepű Hangja.” 77
