Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
A NÉPI SZÖVETSÉG SZERVEZETTSÉGÉNEK JELEI A korábbi, szórványos esetekhez képest az Arany A. László munkahelyén tartott 1946. nyári találkozótól számítva a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség szervezetten és egységesen lépett fel a felvidéki magyarság érdekvédelmében. A szervezet vezetői az év hátralevő részében hol Aranynál, hol Paksy pozsonyi lakásán vagy megbízható ismerőseiknél találkoztak titokban. A népi szövetség ebben az időben már viszonylag hatékony hálózattal működött, és a szervezet bizalmi személyein keresztül tartotta a kapcsolatot. Hentz mellett a szervezet másik összekötője Lipcsey Gyula volt. Ő elsősorban Délnyugat-Szlovákiában utazgatott, hozta és vitte az információkat Pozsony és a többi település között. 9. kép. Az idős Lipcsey Gyula A szervezet működését a fennmaradt dokumentumokon, a vizsgálati és peranyagon keresztül tudjuk igazán rekonstruálni. A népi szövetség szervezettségi állapota a helyzethez képes kifejlettnek tűnik, mégsem feltételezzük, hogy írott, belső szabályrendelet alapján működött. Hentz Zoltán a Pozsonyban 1947 májusában tartott országos találkozóról tett vallomásában utalt arra, hogy „ezen a találkozón határoztak ezekről a rendszabályokról, melyeket később leragasztott borítékban hordtam szét”. Ám nem kizárt, hogy a szlovák nyelvű jegyzőkönyvben szereplő „smernica” megjelölés alatt az újabb kérdőíves felmérés 63
