Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
A népi szövetség aktivistáinak a száma idővel megfogyatkozott. Hentz és Lipcsey - bevallásuk szerint - háttérbe szorultak. 1947 őszétől egyre kevesebb feladatot kaptak, s véleményük szerint a szervezet idősebb tagjai bizalmatlanok voltak velük szemben. Néhányukat áttelepítették Magyarországra - például Király József csicsói plébánost,156 majd az év végén dr. Csilliket is -, és voltak olyanok is, akik elutasították a további együttműködést, főleg a februári kommunista puccsot követően. De akadt olyan is - például Záreczky István -, aki önálló úton járt. A népi szövetség tevékenysége így többé-kevésbé Arany és Mészáros személyes aktivitására korlátozódott. Arany 1948 márciusában könyvének korrektúráját végezte Rozsnyón. Egy hónapos ott-tartózkodásának idején többször találkozott Hajdúval és Csillikkel. Visszautazása során viszont meglátogatta Csájit a kérdőívek miatt. Közben Arany többször találkozott Mészárossal, hol Pozsonyban, hol Szentmihályfán. Elmondása szerint vagy tíztizenegy alkalommal. Időközben, 1948. február 25-én a kommunisták Prágában megbuktatták a koalíciós kormányt, majd Edvard Beneš köztársasági elnök is lemondott hivataláról. A kormányválság során végrehajtott politikai puccs után az ország teljes irányítása Csehszlovákia Kommunista Pártjának a kezében összpontosult, ami mögött teljes szovjet politikai és gazdasági függőség állt. Az új belpolitikai helyzet enyhülést hozott a kétoldalú csehszlovák-magyar viszonyban, hiszen Moszkva érdeke megkívánta, hogy két szomszédos protektorátusának kapcsolatai normalizálódjanak. Már 1948 tavaszán érzékelhető volt, hogy terítékre kerül a szlovákiai magyarság kérdésének rendezése, de Szlovákiában továbbra is általános volt a magyarellenesség. A népi szövetség a februári eseményeket követő történésekre nagyon viszszafogottan reagált. Hentz szerint 1948 elejétől Arany és Mészáros Szalatnaival kereste a kapcsolatot, aki jóval pontosabb információkkal rendelkezett a magyarországi belpolitikai helyzetről, mint ők.157 Hentz állítása viszont csakis Mészárosra volt érvényes, hiszen Arany és Szalatnai kapcsolata nagyon ellenséges volt egészen az utóbbinak 1948 nyarán Magyarországra való áttelepüléséig.158 156 Király József Mindszenty megbízása alapján látta el az áttelepített szlovákiai magyarok lelki gondozását. Lásd: PL Esztergom, V-700/20,356. Mindszenty 1948. szeptember 6-án kelt leiratával értesítette erről Király Józsefet. 157 A ÜPN, V-1004/2 Hentz Zoltán, KV ŠtB Bratislava, s. n. Hentz Zoltán 1949. február 28-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. iss A ÜPN, V-1004/1 Aranyi Albert Ladislav, KV ŠtB Bratislava, s. n. Arany A. László 1949. március 5-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 59