Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
vétség is preferált. Ugyanakkor a csehszlovák kormány a hónap közepén leállította a szlovákiai magyarok embertelen módon zajló deportálását a szudéta határvidékre, és nem egészen két hónappal később, április 12-én kezdetét vette a magyarok áttelepítése Magyarországra a lakosságcsere-egyezmény alapján. Ezek következtében a népi szövetség újabb és újabb kihívások elé nézett. A szervezet 1946. decemberi rozsnyói találkozója után a nyugati csoport két összekötője, Hentz Zoltán és Lipcsey Gyula - Arany és Mészáros utasításai és ajánlásai alapján - személyesen hordták szét a magyarokat ért sérelmekre vonatkozó kérdőíveket, és kezdtek bele a dokumentálásukba. Az említett két személy 1947 tavaszán két alkalommal járta be Délnyugat-Szlovákiát. Első ízben a kérdőíves felmérés kezdeményezésének lényegét magyarázták el, és széthordták a kérdőíveket az érintetteknek, második alkalommal viszont egy újabb országos megbeszélésre hívták meg személyesen a népi szövetség tagjait, bizalmijait Pozsonyba. A találkozó összehívásának az ötlete Aranyé volt, de megszervezése Hentz, Paksy, Mészáros és Lipcsey feladata lett.134 Ugyanakkor Arany válogatta ki a meghívott személyeket.135 A tervezett találkozó fő célja az volt, hogy országos viszonylatban egyeztessék az újabb kérdőíves akció részleteit, és arra építve egy memorandumot készítsenek. A pozsonyi találkozó pontos idejét nem ismerjük. Arany vallomása alapján 1947 áprilisának végén vagy májusának elején került rá sor munkahelyén, a Szlovák Egyetem harmadik emeletén, a magyar szeminárium könyvtárában. A meghívottak az egyetem tőszomszédságában levő Bláha Szálló kávézójában136 találkoztak, majd onnét, hogy elkerüljék a feltűnést, két csoportban átvonultak a magyar szeminárium könyvtárába. A találkozón eddig ismeretlen ok miatt nem vett részt Paksy László és Hajdú László, de az előbbi utalásunk alapján Vízváry László és Kovács Gyula sem.137 így a gömöri csoportot egye-134 A ÚPN, V-1004/1 Aranyi Albert Ladislav; KV ŠtB Bratislava, s. n. Arany A. László 1949. március 5-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 135 Miután Lipcsey visszatért Pozsonyba meghívó körútjáról, felkereste Aranyt, és beszámolt neki a történtekről. Elmesélte, hogy Koller Gyula Vágsellyére küldte őt Józan Lajos katolikus káplán után. Arany szerint mivel Józan reszlovakizált, nem volt jó híre, és úgy tudta, Paksyval se volt jó viszonyban. Ezért utasította Lipcseyt, hogy vegye fel a kapcsolatot Rollerrel, és mondják vissza a meghívást a pozsonyi találkozóra. Lásd A ÚPN, V-1004/6, Lipčey Július; KV ŠtB Bratislava, s. n. Lipcsey Gyula 1949. március 8-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. >3« Az 1934-ben épült szállodát tulajdonosáról, Karol Bláháról nevezték el. Az államosítást követően az 1950-es évek végétől egészen a rendszerváltásig Hotel Krym néven volt ismert. >37 A ÚPN, V-1004/2 Hentz Zoltán; KV ŠtB Bratislava, s. n. Hentz Zoltán 1949. március 11-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. Hentz vallomása szerint Kovács Gyula időskorára 52
