Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
bizonyítani a gyanút, így jóval hamarább, 1947. február 19-én mindkettőjüket szabadon engedték.118 Szabadulása után még rövid ideig részt vállalt a népi szövetség munkájában. Tavasszal még Pozsonyban tartottak egy vezetői ülést Krocsány Béla lakásán, ahol Paksynak bemutatták Mészáros Gyula szentmihályfai adminisztrátort.119 Ezt követően nem tudjuk, hogy pontosan mikor, de 1947 májusának tájékán Paksy elébe ment az eseményeknek, és Magyarországra menekült.120 Az 1946 nyarán Pozsonyban, az egyetemen tartott csoportvezetői megbeszélés után többé-kevésbé Arany kezében összpontosult az irányítás. Ehhez hozzájárult az is, hogy a gömöri csoport három legagilisabb tagja, Varró István, Krausz Zoltán és Hajdú László 1946. október végén Magyarországra utaztak a népi szövetség nevében, hogy a magyar kormánynak és az egyházak képviselőinek átadják a szervezet memorandumát és egyéb dokumentumait, amelyek a szlovákiai magyarok sorsának megoldására tett javaslatokat tartalmazták. Rövid időre mindhárman visszatértek ugyan Rozsnyóra, de Varró és Krausz visszautazott Magyarországra, ami annyit jelentett, hogy a szervezet hazai tevékenységében közvetlenül már nem vettek részt. Azok után, hogy Krausz Zoltán és Varró István Magyarországra távozott, onnét pedig Nyugatra, Arany elsődleges feladatának tartotta, hogy a meggyengült gömöri csoportot új tagokkal megerősítse és bevonja a kérdőíves felmérésbe. 1946 karácsonyát szülővárosában töltötte szüleivel. Hentz is elhagyta Pozsonyt, az ünnepeket és az azt követő napokat Csetneken töltötte szüleivel. Az év utolsó napjaiban Hentz felkereste Aranyt, és bemutatta neki Hajdú Lászlót, aki a napokban érkezett illegálisan úton haza Magyarországról, s beszámolt Aranynak többek között a Mindszentynél tett látogatásáról. A találkozó során külön kitért Varró és Krausz nyugati útjának ismertetésére. Közösen elhatározták, hogy dr. Csillik István121 volt krasznahorkaváraljai körjegyző la-118 A ÚPN, V-1004/42, i. sz. 2166/47, Stanica NB Banská Bystrica, 23.4.1947. A besztercebányai járási államvédelmi hatóság parancsnokságának jelentése dr. Paksy László és Balázs István letartóztatásáról. 119 A ÚPN, V-1004/9 Mesároš Július. KV ŠtB Bratislava, s. n. Mészáros Gyula 1947. március 7-i kihallgatási jegyzőkönyve alapján. 120 A ÜPN, V-1004/19 Zárecký Štefan. KV ŠtB Bratislava, s. n. Záreczky István 1949. március 3-i kihallgatási jegyzőkönyve alapján; Sztyahula László: A csehszlovákiai magyar katolikus egyház története 1918-1950. Kéménd, 2013, 209. A szerző a Magyarországra menekült, kiutasított vagy kitoloncolt papok között tárgyalja Paksy Lászlót. 121 Dr. Csillik István (1898-?), jogász, hivatalnok. 1924-ben a csehszlovák katonai bíróság által háromévi fogházra ítélve kémkedés miatt. Szabadulása után joggyakornok, majd ügyvéd 47
