Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség

kására - nevezett ekkor már a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság szolgálatában állt - egy megbeszélést hívnak össze abból a célból, hogy a népi szövetségen belül koordinálják a nyugati és a keleti (gömöri) csoport közös fellépését. Pontosan nem tudjuk, mikor, de még 1946 utolsó napjainak valamelyikén sor került az ominózus találkozóra. Hajdú László vallomása szerint ez „közvetlenül az ünnepek után” történt.

A meghívottak közül ott volt Arany, Csillik, Hajdú és Vízváry. Egyedül Kovács Gyula nem érkezett meg, mivel későn kapta meg a meghívót. A találkozón Hajdú aprólékosan beszámolt magyarországi útjáról, a Mindszentynél tett látogatásáról és az érsek felvetéséről, miszerint a felvidéki magyarok csehországi deportálását és a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett jogsérelmeket települések szintjén kellene dokumentálni. Arany a találkozón bemutatta a Mindszenty felvetése alapján összeállított kérdőív javaslatát, és Hajdút mint a keleti csoport vezetőjét formálisan megbízta, hogy a kérdőíveket Gömörben eljuttassa a népi szövetség bizalmijainak, majd kitöltés után begyűjtse tőlük, és neki átadja.122 Másnap, amikor Kovács Gyula Rozsnyóra érkezett, Vízváry László123 rozsnyói református tiszteletesnél újra találkoztak. Arany, Hentz, Hajdú, Csillik és a házigazda Vízváry tiszteletes mellett a találkozón részt vett Kovács Gyula tornagörgői katolikus esperes-plébános, pápai kamarás is. Aranynak sikerült megnyernie a népi szövetséggel való együttműködésre az utóbb említett három embert, akik koruknál és társadalmi tekintélyük révén is jelentős személyiségek voltak Gömörben. Vízváryt 1945-után meghurcolták, a Rozsnyói Népbíróság kollaboráció vádjával 1946-ban elítélte, de még abban az évben, novemberben feltételesen szabadult.124 Hasonló cipőben járt Csillik is. Szintén az SZNT

Rozsnyón. Az első bécsi döntés után előbb Pelsőcön, majd Krasznahorkaváralján községi jegyző. Hivatalát 1945-ben elveszti, ezután kapcsolódott be a Csmadnész munkájába. 1947-től a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság hivatalnoka, majd 1948 végén áttelepítik Magyarországra.

122 A ÚPN, V-1004/11 Vyzvári Ladislav; KV ŠtB Bratislava, s. n. Vízváry László 1949. március 11-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján; uo. V-1004/3 Hajdú Ladislav. KS ŠtB Bratislava, s. n. Hajdú László első kihallgatásának 4. kiegészítése (s. d.) alapján.

123 Vízváry László (1910-?) református tiszteletes, 1933-ban szentelték lelkésszé. 1946-ban a Rozsnyói Járási Népbíróság egy év szabadságvesztésre és egy év munkatáborra ítéle Rozsnyó visszacsatolásakor elmondott ünnepi beszéde miatt. A Csmadnész gömöri csoportjának tagja, 1949. március elején az állambiztonság letartóztatta, majd a december végén meghozott ítélet alapján a pozsonyi Állambíróság kétéves börtönbüntetésre ítélte.

124 A ÜPN, V-1004/11 Vyzvári Ladislav; KV ŠtB Bratislava, s. n. Vízváry László 1949. március 11-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. Vízváryt a járási népbíróság 1946 augusztusában ítélte el két évre (egy év munkatábor, egy év börtön). Büntetésének első részét a sacai munkatáborban töltötte.

48