Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
Az első szlovákiai magyar koncepciós per
rázható, hogy a bírósági tárgyalás során nem tanúsított megbánást, és végig tagadta bűnösségét. Balogh-Dénes Árpád, a vádlottak egyik védője szerint Arany büntetése azért volt olyan magas, mert a bírósággal szemben fölényes magatartást és megvetést tanúsított.565 Ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy a meghozott ítélet nagysága jóval mérsékeltebb volt, mint a korabeli Magyarországon „hasonló”, „közepes” koncepciós perek esetében. Az egyszerű magyarázatot az adja, hogy a per politikai célja nem mártírok gyártása volt, hanem a megfélemlítés. És éppen ezért a per során a bíróság nem a népi demokratikus rendszer védelméről szóló törvény alapján ítélkezett a vádlottak felett, ami jóval szigorúbb büntetést eredményezett volna Aranyék számára, hanem a köztársaság védelméről szóló, 1923-ban elfogadott jóval „lazább” törvény alapján. Az összevont per elítéltjei Név Fegyházbüntetés Pénzbüntetés Polgári jogok elvesztése Hentz Zoltán 6 év 10 000 korona 10 év Hajdú László 6 év 10 000 korona 10 év Varró István 6 év 10 000 korona 10 év Krausz Zoltán 6 év 10 000 korona 10 év Arany A. László 8 év xoo 000 korona 10 év Mészáros Gyula 5 év 10 000 korona 10 év Lipcsey Gyula 5 év 10 000 korona 10 év Restály Mihály 6 év 10 000 korona 10 év Vízváry László 2 év 10 000 korona 10 év Bokor Ferenc 5 év 10 000 korona 10 év A korlátozott nyilvánosságú per eredményéről a kommunista párt által ellenőrzött hazai sajtó némán hallgatott. Az országos kiadású Rudé právo, Pravda vagy a magyar dolgozók lapja, a Pozsonyban megjelenő Új Szó még véletlenül sem tudósított a legnagyobb szlovákiai magyar koncepciós perről, holott az lehetett volna a széles körű társadalmi megfélemlítés leghatásosabb módszere - világiak és klerikusok tekintetében egyaránt. 565 Turczel Lajos: Kapcsolatom Arany A. Lászlóval. In: Emlékkönyv, i. m. 459. 196
