Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
belül egyre nagyobb hangsúlyt kapott Mindszenty József. Nyilvános kiállása miatt személyében garanciát láttak, hogy mint az ország egyik közméltósága, szerteágazó hazai és külföldi kapcsolatain keresztül képes fordulatot kieszközölni a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét illetően. A népi szövetség a szlovákiai magyarság ügyében csakis a magyar kormány irányában kereste az utat. Itt persze figyelemmel kell lenni arra, hogy Magyarország háború utáni mellékvesztes státusából eredően mennyire volt a „döntéshozói” pozícióban levőknek tényleges döntéshozói autoritásuk, s még ennél is árnyaltabban az e téren tevékenykedő - többnyire átvett „régi” és/vagy kisgazda hátterű - külügyi garnitúra tagjai milyen (csekély) érdekérvényesítő befolyással bírtak saját kormányzati adminisztrációjukon belül, s még inkább a Szövetséges Ellenőrző Bizottság „árnyékában.” Aranyékban egészen a párizsi békeszerződés aláírásáig élt egy olyan hiú remény, hogy a két ország közötti határ megvonásakor figyelembe veszik majd a magyar kisebbség általuk képviselt óhaját. Ezzel is magyarázható, hogy a csehszlovák kormány felé nem is próbálkoztak nyitni. Az igazság kedvéért érdemes megjegyezni: utólag már tudjuk, nem is lett volna nagy értelme! A népi szövetség ezzel kapcsolatosan nyilvánosan is deklarálta hazai politikai értelemben vett passzivitását. Egy keltezés nélküli dokumentuma leszögezi, hogy a népi szövetség „Csehszlovákiában a passiv rezistencia és a nyugalom végsőkig való megtartását tűzte ki célul”.365 Csehszlovák vonalon egyedül a katolikus egyház vezetőinek irányába tettek konkrét lépést. A Mindszenty-per vizsgálati anyagában fennmaradt egy keltezés nélküli dokumentum, amely szerint feltehetőleg egy katolikus pap tíz pontban kérte ki az érsek véleményét ezzel kapcsolatosan. A dokumentum a 6. pontjában felteszi a kérdést: „Helyesnek tartja e Eminenciád, hogy minden megalázásunk és igazságtalan bánásmód mellett a szlovák katolicizmus részéről keressük azt a komoly és elszánt kapcsolatot, amelyik legalább lelkileg előkészítené mindkét felet egy nagy katolikus internacionálé megvalósítására?” A választ nem ismerjük, de feltételezzük, hogy igenlő volt, hiszen a népi szövetség Robert Pobožný rozsnyói püspök hathatós közbenjárásának köszönhetően két alkalommal is megpróbálta a magyarság sérelmeit közvetíteni a csehszlovák katolikus püspöki kar felé.366 Elméleti szinten azonban 1947 tavaszán Aranyék 365 PL Esztergom. V-700/19,143. „A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség programja.” 366 A ÚPN, V-1004/1 Aranyi Albert Ladislav; KV ŠtB Bratislava, s. n. Arany Albert László 1949. március 10-i és március 5-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 124
