Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség

tett közös fellépés mögött komoly ideológiai és személyes ellentétek húzódtak, amelyek inkább gyengítették, mint erősítették a közös jogvédelmet. Közismert Szalatnai Rezsőnek Arany A. Lászlóval szembeni - határozottan rosszindulatúnak mondható - fellépése és diszkreditáló kísérlete. Ennek ellenére a népi szövetségnek megvolt a kapcsolattartója Szalatnaival. Egy másik példa is jól kifejezi a szervezet politikai értelemben vett nyitottságát. A népi szövetség keleti csoportjának tagjai kivételesen jó kapcsolatban voltak a szlovákiai magyar kommunista mozgalom egyik jeles képviselőjével, Fábry Józseffel. Amikor a partizánmúltját figyelmen kívül hagyva a szlovák szervek félreállították, akkor a szövetség keleti csoportja nyilvánosan kiállt mellette.352 De ez nem azt jelentette, hogy a népi szövetség támogatta volna a baloldali marxista eszméket. Sőt mereven visszautasította a szlovákiai magyar marxisták álláspontját a magyar kisebbség további sorsának kérdésében. Szerintük „az itteni magyarok a legkevésbé sem marxisták, ezért harcolnak azellen, hogy ne szaporítgassák az ellentábort”.353 E felvidéki magyar társadalmi szerveződéseket - a magyar kormány pártösszetételétől eltérően - nem szorította egybe nagyhatalmi fogantatású kényszer-koalíció.

A népi szövetség érdekérvényesítési aktivitása egyebek között arra az illúzióra épült, hogy a világháborút követő béketárgyalások során a Csehszlovákia és Magyarország közötti határmegvonáskor a nemzetiségi elv fog érvényesülni, és ezzel a tömbmagyarság eredeti területeivel együtt visszakerül az anyaországhoz. Éppen ezért a népi szövetség érdekérvényesítési kezdeményezéseivel csakis a felelős magyar kormánynál, elsősorban a külügyminisztériumnál próbált eljárni. 1945 decemberében megkezdődtek a kétoldalú magyar-csehszlovák tárgyalások a szlovákiai magyar kisebbség kérdéséről.354 Ekkorra tehető annak az óhajnak a megfogalmazása a magyar kormány felé - elsősorban Gyöngyösi külügyminiszter irányába -, hogy a magyar kisebbséget érintő kérdésekben fogadja el a népi szövetséget partnerként, még ha ez annak illegális volta miatt anakronizmusnak számított is. A források alapján a népi szövetség 1946 tava352 MNL-OL, KÜM XIX-J-i-J, 33. doboz, i. sz. i984/polg./i946 (A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség 1946. augusztus 3-án kelt békememoranduma).

353 PL Esztergom, V-70o/x8,222-223. A természetes jogok Csehszlovákiában című memorandum. A dokumentum keltezés nélküli, és nincs megjelölve a kiadója. Tartalma alapján egyöntetűen a Csmadnészre utal.

354 Štefan, Šutaj: A csehszlovák kormánypolitika és a lakosságcsere. In: Otthontalan emlékezet, i. m. 83.; Dagmar, Čierna-Lantayová: Podoby Československo - maďarského vzťahu 1938-1949. Bratislava, Veda, 1992, 88-89.; Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája, i. m. 112-113.

120