Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség

Személyesen tárgyaltak vele, beszámoltak a szlovákiai magyarság helyzetéről, és átadták neki is a memorandum egy példányát.322

1946 második felében a szlovákiai magyarság körében a reszlovakizáción túl a legégetőbb kérdés a lakosságcsere végrehajtása volt. Az óriási bizonytalanság mellett többen kijelentették, hogy semmilyen körülmények között sem hajlandók elhagyni szülőföldjüket. Csaknem mindenki tisztában volt az egyezmény tartalmával, de a várható következményeivel már jóval kevesebben. A szlovák szervek az egyezmény aláírása után nagy erőkkel készültek a lakosságcsere végrehajtására. Ez vezethette a népi szövetséget 1946. szeptember 19-én a tárgyhoz szervesen kapcsolódó újabb emlékirat kiadására, amelyet Jócsik Lajosnak, a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság vezetőjének és a külügyminisztériumnak küldtek el.323 A dokumentum négy pontban vázolta a Csmadnész észrevételeit a lakosságcserével kapcsolatban, és hét pontban részletes javaslatokat tett le az asztalra. A javaslatok közül prioritásként a szlovákiai magyarok egy tömbbe telepítésének az óhaja szerepelt. Ezt követte a felvidéki kultúra megmentésére és fejlődésére tett javaslat. A népi szövetség még a gondolatát is elvetette a tervezett, úgynevezett határ menti szűrőállomások felállításának.

A szlovákiai magyarok egy tömbbe letelepítését akár a svábok rovására is el tudta képzelni a népi szövetség, akiket a csehszlovák belső kolonizáció példájaként konkrét megyékbe helyeztek volna el, azzal a céllal, hogy az áttelepített magyarok között megőrizhető legyen a felvidéki jelleg (szellem), és ezzel előmozdítsák a felvidéki magyarok megnyugvását és az együttélés fizikai és lelki elemeinek fenntartását. Az egy tömbbe telepítés politikai magyarázata már jóval racionálisabb volt. E szerint az esetleges elégedetlenkedők száma is kisebb, ellenőrzésük is áttekinthetőbb és könnyebben megoldható lenne.

Varró és Krausz másnap, 1946. szeptember 20-án önálló beadványban fordult a „munkáspártok” elnökeihez, Szakasits Árpádhoz és Rákosi Mátyáshoz.324 Mindkét beadvány tartalma teljesen azonos volt, és a tömbtelepítés hangsúlyo322 PL Esztergom, V-700/20, 119-127. Elképzelhető, hogy hasonló ünnepélyes kivitelben, zsinórral átfűzve és viaszpecséttel ellátva készült a dokumentum első példánya, mint az 1946. augusztus 3-i memorandum. Azt, hogy Mindszentynél is jártak, igazolja a Primáši Levéltárban található gépelt példány, amelynek az utolsó oldalán Verő Ferenc főtitkár és Szőllős Pál elnök aláírása és a népi szövetség pecsétje szerepel.

323 PL Esztergom, V-700/20,144-146.; lásd a Forrásgyűjtemény 5. számú dokumentumát.

324 PL Esztergom, V-700/20,115-116., illetve 117-118.; lásd a Forrásgyűjtemény 9-10. számú dokumentumát.

111