Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség

Személyesen tárgyaltak vele, beszámoltak a szlovákiai magyarság helyzetéről, és átadták neki is a memorandum egy példányát.322 1946 második felében a szlovákiai magyarság körében a reszlovakizáción túl a legégetőbb kérdés a lakosságcsere végrehajtása volt. Az óriási bizony­talanság mellett többen kijelentették, hogy semmilyen körülmények között sem hajlandók elhagyni szülőföldjüket. Csaknem mindenki tisztában volt az egyezmény tartalmával, de a várható következményeivel már jóval keveseb­ben. A szlovák szervek az egyezmény aláírása után nagy erőkkel készültek a lakosságcsere végrehajtására. Ez vezethette a népi szövetséget 1946. szeptem­ber 19-én a tárgyhoz szervesen kapcsolódó újabb emlékirat kiadására, ame­lyet Jócsik Lajosnak, a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság vezetőjének és a külügyminisztériumnak küldtek el.323 A dokumentum négy pontban vázolta a Csmadnész észrevételeit a lakosságcserével kapcsolatban, és hét pontban rész­letes javaslatokat tett le az asztalra. A javaslatok közül prioritásként a szlovákiai magyarok egy tömbbe telepítésének az óhaja szerepelt. Ezt követte a felvidéki kultúra megmentésére és fejlődésére tett javaslat. A népi szövetség még a gon­dolatát is elvetette a tervezett, úgynevezett határ menti szűrőállomások felál­lításának. A szlovákiai magyarok egy tömbbe letelepítését akár a svábok rovására is el tudta képzelni a népi szövetség, akiket a csehszlovák belső kolonizáció példá­jaként konkrét megyékbe helyeztek volna el, azzal a céllal, hogy az áttelepített magyarok között megőrizhető legyen a felvidéki jelleg (szellem), és ezzel elő­mozdítsák a felvidéki magyarok megnyugvását és az együttélés fizikai és lelki elemeinek fenntartását. Az egy tömbbe telepítés politikai magyarázata már jó­val racionálisabb volt. E szerint az esetleges elégedetlenkedők száma is kisebb, ellenőrzésük is áttekinthetőbb és könnyebben megoldható lenne. Varró és Krausz másnap, 1946. szeptember 20-án önálló beadványban for­dult a „munkáspártok” elnökeihez, Szakasits Árpádhoz és Rákosi Mátyáshoz.324 Mindkét beadvány tartalma teljesen azonos volt, és a tömbtelepítés hangsúlyo­322 PL Esztergom, V-700/20, 119-127. Elképzelhető, hogy hasonló ünnepélyes kivitelben, zsi­nórral átfűzve és viaszpecséttel ellátva készült a dokumentum első példánya, mint az 1946. au­gusztus 3-i memorandum. Azt, hogy Mindszentynél is jártak, igazolja a Primáši Levéltárban található gépelt példány, amelynek az utolsó oldalán Verő Ferenc főtitkár és Szőllős Pál elnök aláírása és a népi szövetség pecsétje szerepel. 323 PL Esztergom, V-700/20,144-146.; lásd a Forrásgyűjtemény 5. számú dokumentumát. 324 PL Esztergom, V-700/20,115-116., illetve 117-118.; lásd a Forrásgyűjtemény 9-10. számú do­kumentumát. 111

Next

/
Thumbnails
Contents