Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Tartalom

„A magyar nemzetiségi kisebbségről

Néha az utcán találkozunk olyan emberekkel, akikről halljuk, hogy nem szlovákul beszélnek, hanem más nyelven. Ez azért van, mert az emberek költöznek egyik helyről a másikra. Olykor munkát keresnek, máskor odaköltöznek azokhoz, akiket nagyon szeretnek, vagy valahol megtetszik nekik egy hely és ott jól érzik magukat. Ezért Szlovákiában sok olyan ember él, akik a Szlovák Köztársaság állampolgárai, de más a nemzetiségük. Magyarok, ruszinok, csehek, romák, zsidók, bolgárok, lengyelek... és élnek itt sokan olyanok is, akiknek a hazájuk Vietnam, Kína, az Amerikai Egyesült Államok vagy Franciaország. Gondolkodj, ki az, aki a szeretteid közül más nemzetiséghez tartozik vagy más országból jött, majd írd fel a nevét a családfára és színezd ki."

é^ičáíui

MAJió-Na ulici stretávate ľudí, ktorí nehovoria po slovensky, ale počujete ako sa rozprávajú inou rečou. Je to preto, že niekedy sa ľudia sťahujú. Niekedy za prácou, inokedy za niekým, koho majú veľmi radi, afebo preto, že sa im niekde zapáči a cítia sa tam dobre. Preto na Slovensku žije veľa ľudí. ktorí sú občanmi Slovenskej republiky, ale majú inú národnosť. Sú to Maďari, Rusíni, Česi. Rómovia, Židia, Bulhari, Poliaci... a žije tu aj veľa ľud i. ktorých vlasťou je Vietnam. Čína, Spojené Štáty americké či Francúzsko. Popremýšľaj, ktorý z tvojich blízkych má inú národnosť, alebo prišiel z inej krajiny a doplň do rodostromu a vyfarbi.

S fftAOÉtOU podporou kuffyry Stov*n*áej rtŕpwpísšíy - P»CK>ram K uhura me*5$*rt ZOltQ i

Zornička [Hajnalcsillag] (havonta megjelenő szlovák nyelvű gyermeklap kisiskolások számára), 2010. októberi szám. A kiadványt a Kulturális Minisztérium nemzetiségi alapja támogatta.