Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Bevezető

BEVEZETŐ

Könyvsorozatunk a nyeli jogokkal kapcsolatos szellemi, szervezeti, intézményi törekvéseket kívánja bemutatni. A nyelvhasználat elválaszthatatlan a kisebbségi és emberi jogoktól, mint ahogy a mindennapi élet, a közélet és az államélet egészétől is. Nem ideológiai eszmefuttatásokat akarunk a nagyközönség elé tárni, hanem azokat a konkrét elképzeléseket, lépéseket és ügyeket, amelyek a kisebbségi és nyelvi jogok érvényesítése terén az elmúlt időszakban jelen voltak közéletünkben. Nemcsak láttatni, dokumentálni is akarjuk ezeket, hiszen nagyon fontos törekvésekről van szó, amelyekről nem szabad megfeledkeznünk, sőt a következő időszakokban érdemes élni velük, újra és újra végiggondolni őket. Az egyes szempontok, megfontolások, indokok és a környezet változhatnak, de az alapkérdések, az egyes koncepciók, álláspontok, elképzelések és tervezetek maradandóan beépülnek a mindennapi cselekvést meghatározó értékrendünkbe.

Egy olyan időszakot ölel fel a Nyelvi jogok c. könyvsorozat első kötete, amely két szempontból is érdekes számunkra. Az első, hogy a három év alatt két egymással ellentétes előjelű kormányzat volt hatalmon, pro és kontra többször módosultak a nyelvhasználattal kapcsolatos törvények Szlovákiában. A másik, hogy ebben az időszakban a Szlovákiában élő magyar közösség az érdekvédelem hagyományos formái mellett az érdekérvényesítésre helyezte a hangsúlyt, új, nem mindig szokványos módszereket alkalmazva céljai eléréséhez.

Egy olyan időszakról is szól ez a kiadvány, amelynek a nyelvi jogok visszaszorulása, illetve kiteljesedési törekvései mellett a kisebbségek életére olyan események is hatottak, melyek szintén törvényi szinten nyertek legitimitást: állampolgársági törvény, hazafiassági törvény, a közoktatást szabályozó törvény. De a változó magyarországi környezet is.

Míg az első Fico-kormány meghatározó eleme volt a Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, a Radiöová vezette koalíciós kormány része pedig egy új, a nemzeti megegyezést hirdető Most-Híd párt volt. Mindkét kormány számára komoly kihívást jelentett a nemzetiségi kérdés kezelése. Slota a kisebbségi jogok visszaszorítása terén megpróbálta a maximumot kihozni a kormányban betöltött helyzetéből, a Most-Híd pedig minimális célként tűzte ki, hogy ezeket a negatív, nemzetközi viszonylatban is komoly visszhangot kiváltó intézkedéseket eliminálja. A Magyar Koalíció Pártja (ma Magyar Közösség Pártja) kikerülve a parlamentből több-kevesebb sikerrel megpróbált aktív szereplője lenni e folyamatoknak.

Egy új elem jelent meg a kisebbségi közéletben. 2009-ben létrejött a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amely nem pártként, hanem a civilszervezetek koordinatív informális intézményeként szólt hozzá fontos közéleti kérdésekhez. Sőt, addig nem tapasztalt szakmai háttérmunkájával olyan kérdéseket vetett fel, amelyekkel a pártok éveken keresztül megfeledkeztek foglalkozni. Az érdekérvényesítés és a nyelvi jogok kérdése

9