Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Petőcz Kálmán-Sándor Eleonóra-Tóth Károly tásának veszélyeztetéséhez. A Harmónia PT tevékenységével megkérdőjelezi egysé­gességünket és oszthatatlanságunkat” - áll a belügyminisztérium június 22-i felosz­latást bejelentő közleményében. Egy komáromi székhelyű kulturális egyesület bejegyzéséta programjában szereplő Kárpát-medencei együttműködés miatt tagad­ta meg a belügyminisztérium; az egyesület nem fordult bírósághoz, hanem változta­tott a kifogásolt dokumentum szövegén. Ezek az esetek felvetik a diszkrimináció gyanúját, és az Európai Emberi Jogi Bíróság kisebbségi szervezetek működésével kapcsolatos döntéseinek fényében megkérdője­lezhető, összhangban vannak-e az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel - de a szlovák alkotmány 29. cikkével is, amely az egyesülési jog korlátozásának lehetséges indoka­ként az Egyezményben is felsorolt okokat veszi át. Mivel a feloszlatott szervezetek a szlovákiai magyar társadalmon belül súlytalanok, sorsuk eddig nem váltott ki különösebb politikai visszhangot. Szlovákiában 1990 óta a civilszervezeteket pusztán jegyzik, nem pedig engedélye­zik. Alapvetően négy jogi norma alapján lehet létrehozni egy szervezetet. Ezek a követ­kezők: 1 Polgári társulás (Občianske združenie. Zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov). Polgári társulást három személy alakíthat, gyakorla­tilag minden megkötés nélkül. 2 Alapítvány (Nadácia. Zákon č. 34/2002 Z.z o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov upravuje postavenie a právne pomery nadácií a vytváranie nadačných fondov.). Az alapítvány működésének nagyon kötött szabályrendszere van. Eleinte nem volt így, de a Mečiar-kormány idején (1997-ben) szigorították az alapítványok működését, gyakorlatilag állami ellenőrzés alá vonták őket, melynek következtében az alapítványok 90%-a megszűnt vagy polgári társu­lássá alakultát. 1998 után újra módosították a törvényt, a szigorú működési felté­telek maradtak, csak az állami ellenőrzés enyhült. 3 Jótékonysági alap (Neinvestičný fond. Zákon č. 147/1997 Z.z. o neinvestičných fon­doch a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 207/1996 Z.z.). Egy konkrét cél elérésére létrehozott pénzügyi alap az alapítványéhoz hasonló működéssel. 4 Jogi személyek társulása (Záujmové združenia právnických osôb podľa § 20f až 20j Občianskeho zákonníka). Egyre népszerűbb intézményi forma, főleg a kistérségi társulások élnek ezzel a jogi normával, amikor több szervezet, önkormányzat (jogi személy) egy új, közös szervezetet hoz létre. Ezek a jogi normák azonban csak a keretét, lehetőségét adják meg a szervezetek működésének, s csupán a tartalmi elemek vizsgálatából derül ki, mi is nevezhető szlo­vákiai magyar szervezetnek, és hogy a kisebbségi intézményrendszer mennyire tekint­hető a szlovákiai civil szektor részének. Jogi szempontból és szervezeti formájukat tekintve azonban mindenképpen civilszervezetekről van szó. A közéletben való részvétel és a politikai képviselet joga A kisebbségekhez tartozó személyek jogát az őket érintő ügyek megoldásában történő részvételre mind a szlovák alkotmány, mind az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezménye 68

Next

/
Thumbnails
Contents