Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A Szlovákiában élő magyar kisebbség jogi helyzete biztosítja. Ennek az alkotmányos jognak a gyakorlását azonban semmilyen speciális törvény sem szavatolja. Az érdemi döntéshozatal színhelyeinek - a parlament, a regionális és helyi önkormányzatok, a végrehajtó hatalom különböző szintjei - működését szabályozó törvények egyike sem tartalmaz kifejezetten a kisebbségek képviselőinek jelenlétét, a döntéshozatalba való beleszólását garantáló rendelkezéseket. A rendszerváltást követően a csehszlovák, majd a szlovák törvényhozás az arányos képviseleti rendszer bevezetése mellett döntött, ezt az alapelvet a szlovákiai parlamenti választásokról szóló jelenleg hatályos 333/2004. sz. törvény sem módosította. 1990 óta azonban történtek olyan módosítások, amelyek jelentős hatással voltak a kisebbségek parlamenti képviseletére. 1992-ben háromról öt százalékra emelkedett a parlamenti küszöb, ami különösen a roma kisebbség számára volt kedvezőtlen. A második Meöiar-kormány idején elfogadott módosítás még jelentősebb volt: az addigi négy választókerületet megszüntetve egyetlen választókerületté nyilvánította a törvény az ország egész területét, ezzel tulajdonképpen értelmüket vesztették az egyes jelöltekre leadható ún. elsőbbségi szavazatok, amelyekkel a választók a pártok által összeállított listákat módosítani tudták. A magyar kisebbségi politikára azonban az a rendelkezés volt a legnagyobb hatással, amely szerint a választási koalíciót alkotó pártok mindegyikének külön-külön is át kell lépnie a választási küszöböt. Ez a rendelkezés tulajdonképpen értelmetlenné és ésszerűtlenné tette a koalíciókötéseket, és az addig létező három magyar kisebbségi pártot összeolvadásra kényszerítette, mivel csak így volt esélyük teljesíteni a parlamentbe jutás feltételeit. Az eredetileg szintén hevesen bírált rendelkezés az egyetlen választókerületről viszont a 333/2004. sz. törvényben is benne maradt, miután kiderült, hogy a tisztán arányos képviseleti rendszerbe jól illeszkedik, csökkenti a töredékszavazatok számát. Elvben különösen előnyös ez a megoldás az ország területén szétszórtan elő kisebbségek számára. Kiigazította viszont az új törvény a koalíciókra vonatkozó szabályokat, visszatérve ahhoz a korábbi rendelkezéshez, mely szerint a két vagy három pártból álló koalíciónak hét, a négy-és többpárti koalíciónak tízszázalékos parlamenti küszöböt kell teljesítenie. Ugyancsak változott a választók körében népszerű preferenciális szavazatokra vonatkozó rendelkezés - az érvényes szabályozás szerint a pártlistára leadott összes szavazat 3 százalékának megfelelő preferenciális szavazat elegendő ahhoz, hogy egy-egy jelölt előbbre kerülhessen a listán. A szintén a 2004. évi törvénnyel bevezetett, 16 596 eurós választási kaució a ténylegesen működő politikai pártok számára nem jelent komoly akadályt a választásokon való részvételre. Az így megfogalmazott választási szabályok alapján egyedül a legnagyobb létszámú magyar kisebbség tudott eddig képviseletet szerezni a parlamentben. A parlamenten belül a kisebbségi képviselők jogállása semmiben sem tér el a szlovák képviselőkétől. A parlament ülésein kizárólag szlovákul lehet felszólalni. A regionális önkormányzati szervek képviselőinek megválasztása a 303/2001. sz. törvény alapján zajlik, amely a parlamenti választásokkal szemben a többségi választási rendszert vezette be, illetve a regionális önkormányzat elnökét közvetlenül, kétfordulós rendszerben választják. A magyar kisebbség esélyeit a regionális önkormányzati választásokon eleve determinálja a kerületek kialakítása, amely 2001-ben, a közigazgatási reform egyik lépéseként történt meg úgy, hogy nem teljesült a Magyar Koalíció 69
