Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

A Szlovákiában élő magyar kisebbség jogi helyzete

Az önszerveződéshez való jog

Az alkotmány már többször idézett 34. cikke a kisebbségek tagjainak szavatolja „a sokoldalú fejlődéshez” való jogot, kiemelve a saját kultúra fejlesztéséhez való jogot, a nemzetiségi szövetségekbe társuláshoz való jogot.

Az alkotmány nem említi külön a politikai pártok alapításához való jogot, de ahogy arról a párttörvénnyel kapcsolatosan rámutattunk, a kisebbségi pártok létrehozásának nincs korlátja, nem vonatkoznak rájuk speciális szabályok. Ebből következően olyan szabályok sincsenek, amelyek működésüket megkönnyítenék. A 85/2005. sz. párttörvény szerint az új pártok bejegyzésének előfeltétele tízezer támogató aláírás és a párt alapszabályának benyújtása a regisztrációt végző belügyminisztériumhoz. Megtagadja a bejegyzést akkor, ha az alapszabály alkotmány- vagy törvénysértő, vagy sérti az ország nemzetközi kötelezettségeit. Ha a bejegyzett párt tevékenysége törvénysértő, azt a legfőbb ügyész javaslatára a legfelsőbb bíróság oszlathatja fel. E törvény alapján, de a korábbi, 424/1991. sz. törvény alapján is számos, megnevezése alapján (is) kisebbséginek minősíthető pártot jegyeztek már be probléma nélkül, feloszlatási eljárást még ilyen párttal szemben nem kezdeményeztek.

Hasonlóképpen a 83/1990. sz. egyesületi törvény szabályai is egyformán vonatkoznak a törvény hatálya alá eső minden szerveződésre. A törvény 4. paragrafusa tiltja az olyan egyesületeket, amelyek célja más állampolgárok jogainak korlátozása azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy más meggyőződése, hite, társadalmi helyzete miatt, a gyűlölet vagy ellenségeskedés szítása az előbbi indokok alapján, erőszak támogatása vagy az alkotmány és a törvények más módon történő megsértése. Tiltja továbbá az egyébként legitim célok alkotmány- vagy törvényellenes eszközökkel való elérésére törekvést és a fegyveres szervezeteket, továbbá azokat, amelyek a politikai pártok számára fenntartott tevékenységet végeznek, vagy törvényi felhatalmazás nélkül állami feladatokat akarnak ellátni. A szervezetek, egyesületek bejegyzését a belügyminisztérium végzi. A minisztérium megtagadja azoknak a bejegyzését, amelyek alapszabályából következik, hogy a fent említett tiltott célokat követnek vagy tiltott eszközöket kívánnak alkalmazni. Ugyanezen okokból a már bejegyzett szervezetek feloszlatásáról is dönthet a minisztérium. Mind a bejegyzés megtagadása, mind a feloszlatási döntés ellen a legfelsőbb bíróságnál lehet fellebbezni.

Fontos ebben a kontextusban a 34. alkotmánycikk 3. bekezdése is, amely szerint a kisebbségek tagjai számára szavatolt alkotmányos jogok gyakorlása „nem irányulhat a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetésére és többi lakosának diszkriminálásához”.

Erre az alkotmánycikkre (is) hivatkozva került sor 2007-ben a Nomos Regionalizmus elnevezésű polgári társulás feloszlatására. 2009 júniusában a Harmonia AT polgári társulás feloszlatásáról döntött a belügyminisztérium. „Internetes oldalának segítségével a polgári társulás a magyar kisebbség területi autonómiájának létrehozására törekedett Szlovákia területén. Az »Autonómia statútum tervezet« című dokumentum megjelentetésével a társulás sérti az alkotmányt és a törvényeket. Az alkotmány értelmében a Szlovák Köztársaság területe egységes és oszthatatlan, és a nemzetiségi kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó polgárok jogainak gyakorlása nem vezethet a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integri67