Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A Szlovákiában élő magyar kisebbség jogi helyzete A 167/2008. sz. sajtótörvény elfogadását nemzetközi méretű tiltakozás kísérte a válaszadás jogának bevezetése miatt. A vitatott rendelkezés természetesen minden sajtótermékre vonatkozik. Egyébként a sajtótörvény nem tér ki a kisebbségi nyelvű sajtótermékekre, bár abból, hogy a regisztrációhoz benyújtandó adatok között a kiadvány nyelve is szerepel, következik, hogy más, mint szlovák nyelven is megjelentethetők kiadványok. Ezt igazolja a köteles példányokról szóló 212/1997. sz. törvény 2. paragrafusának 8. bekezdése is, amely kimondja: „rendszeres és alkalmi kiadványok kiadása, audiovizuális termékek sokszorosítása az államnyelvtől eltérő nyelveken nem ütközik akadályba az e törvényben és egyéb törvényekben megszabott rendelkezések betartása esetén." Az „egyéb törvények” közé a lábjegyzet szerint pl. a kisebbségi nyelvhasználati törvény tartozik. Az elektronikus sajtó működésének kereteit a műsorszolgáltatásról és műsorszórásról szóló 308/2000. sz. törvény szabja meg. A közérdekű program fogalmát a törvény 3. paragrafusa definiálja; ide sorolja egyebek között „a kultúrát bemutató programot, különös tekintettel a szlovák nemzeti kultúrának és a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok kultúrájának, életének, nézeteinek bemutatására”. A műsorszórási tanácsnak a parlament számára készülő éves jelentésében egyebek között a sugárzott programok „nyelvi sokszínűségéről” is be kell számolnia, „különös tekintettel az államnyelvnek és a nemzetiségi kisebbségek nyelvének arányára” (6a paragrafus). A törvénynek a kisebbségellenes gyűlöletkeltést tiltó rendelkezését a „szabad identitás” fejezetben ismertettük. Ugyancsak tartalmaz a törvény reklámmal, televíziós vásárlással foglalkozó része a diszkriminációt tiltó rendelkezést (32. paragrafus). A Szlovák Rádióról, azaz a közszolgálati rádióról szóló 619/2003 sz. törvény a rádió fő feladatait megfogalmazó 5. paragrafusának e) pontjában kötelezi a rádiót: „tartalmukban és regionális szempontból kiegyensúlyozott programok sugárzását a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén; a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok számára készülő programok előállítása és sugárzása céljából a rádió önálló szervezeti egységeket hoz létre.” A műsorszórási tanács összetételét meghatározó szabályozástól eltérően az ún. rádiótanács 15 tagja közé a parlamentnek olyan tagot is választania kell, aki a „nemzetiségi kisebbségek vagy etnikai csoportok, más kisebbségek vagy a bejegyzett egyházak vagy vallási csoportok érdekeit prezentálja vagy képviseli”. Szó szerint megegyezően ugyanezeket a rendelkezéseket ismétli meg a Szlovák Televízióról szóló 16/2004 sz. törvény is. A hivatalos érintkezésben való anyanyelv-használati jognak a kisebbségi nyelvhasználati törvényben megfogalmazott végrehajtási szabályain túllépve az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 211/2000 sz. törvény 6. paragrafusának 5. bekezdése kötelezi mindazokat, akiket a törvény kötelező adatszolgáltatóként jelöl meg, hogy a közérdekű információkat a legalább 20 százalékban kisebbségi lakosságú helységekben kisebbségi nyelven is tegyék közzé. Ezek köre meghaladja az államigazgatási szerveket és önkormányzati hivatalokat - beletartoznak a községek és az önkormányzati kerületek intézményei és mindazok a természetes és jogi személyek, amelyeket a törvény közigazgatási feladatok ellátására hatalmazott fel. 51
