Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi nyelvhasználati törvény
Thomas Hammarberg ET-főbiztos levele [A nemzeti kisebbségek nyelvi jogait tiszteletben kell tartani - megvonásuk sérti az emberi jogokat és feszültségeket okoz a közösségek között (Nem hivatalos fordítás) A nyelvi jogok viták kereszttüzébe kerültek több európai államban, és ennek következtében egymással szomszédos országok között is. Míg néhány kormány lépéseket tesz a hivatalos nyelv megerősítése érdekében, addig a nemzeti kisebbségek a nyelvi jogaik megsértése miatt aggódnak. A személynevek írásmódja az útleveleken; az utcatáblák és más földrajzi jelzések; az iskolákban használt nyelv; a nyelvi kívánalmak a hatóságokkal történő érintkezésben és a kisebbségi média megteremtésének lehetősége tartoznak azok közé az ügyek közé, amelyeket ismét előtérbe állítanak a kisebbségi képviselők több európai országban. A politikai térkép újrarajzolása Európában az elmúlt húsz év alatt néhány helyen még akutabbá tette ezeket a problémákat. Úgy tűnik, az előbukkanó nacionalista tendenciák - melyek párosulnak a „nemzeti identitást” érintő zavarral és a bizonytalansággal - arra bátorítják a szélsőségeseket, hogy támogassák a kisebbségek elleni idegengyűlölő diskurzust. Ez olyan terület, ahol különösen szükség van megfontolt politikai vezetésre. A nyelv a szociális szerveződés elengedhetetlen eszköze, ideértve az állam működését is. Mindazonáltal, személyes szinten a nyelv az egyéni identitás központi dimenziója is, és gyakran különösen nagy fontosságú a kisebbségi helyzetben lévők számára. Viták alakultak ki néhány országban, ahol az államnyelv státuszát fenyegetve érzik olyan területeken, ahol a kisebbségek jelentős számban vannak jelen, talán a politikában is. A szlovákiai államnyelvtörvény múlt évi, vitatott módosításának egyik indoka az volt, hogy fontos biztosítani a csak szlovákul beszélők számára, hogy képesek legyenek megérteni minden hivatalos kommunikációt, akkor is, hogy ha főként magyar kisebbség által lakott területeken élnek. Kisebbségek, elsősorban a magyar lakosság, a tervezett törvénymódosítást diszkriminatívnak érezték, erősen reagáltak a nyelvtörvény megsértéséért kiróható szankciók bevezetése miatt és úgy érezték, hogy a kisebbségi nyelvek jobb törvényi védelmet igényelnek. Ez a vita kihatott a szlovák-magyar kapcsolatokra is. Az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa is részt vett a vita feloldásában. Ezen kívül, a pozsonyi kormány azt a bölcs döntést hozta, hogy a módosított törvényt véleményezésre benyújtja a Velencei Bizottságnak. így jó kilátások vannak arra, hogy a jogszabályokon alapuló megoldás születik. A nyelvi ügyeket érintő problémák semmiképpen sem új keletűek. Normákat alakítottak ki egy sor nemzetközi és európai emberi jogi szerződésben arra vonatkozóan, hogyan oldják meg ezeket a problémákat. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény az Európa Tanács egy szerződése, amely egyebek mellett védi és elősegíti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvi jogait. Monitoringtestülettel rendelkezik - Tanácsadó Bizottság -, annak érdekében, hogy segítse az érintett államokat az egyezmény végrehajtásában. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája védi és támogatja a nyelveket, mint Európa kulturális örökségének veszélyeztetett elemeit. A végrehajtást a Szakértői Bizottság követi nyomon. 473
