Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi nyelvhasználati törvény
Az SZMK nyilatkozata... Előrelépésnek tartjuk, hogy a község kisebbségi nyelvű nevének megjelölése a vasútállomásokon, buszmegállókon, kikötőkben és repülőtereken is lehetségessé válik. Ennek az újdonságnak az értékéből sokat elvesz, hogy fakultatív módon került megfogalmazásra, tehát továbbra is csak államnyelven kötelező feltüntetni a fent jelzett megnevezéseket. Nagyon fontos és szimbolikus tartalommal bíró előrelépés, hogy a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett dél-szlovákiai településeken is megjelenhetnek a magyar nyelvű helységnévtáblák. A nyelvhasználati küszöb 20 százalékról 15-re történő csökkentése az adott rendszeren belül pozitív változás. A módosítás azonban a gyakorlatban csak tíz év múlva érvényesülhet. Nyilvánvaló, hogy a törvényalkotók szándéka a mostani állapot konzerválása volt. De ez különösen a ruszin és a roma kisebbség esetében kifogásolható, esetükben alkotmányellenes helyzetet eredményez. Az a feltétel, hogy két népszámláláson kell elérni 15 százalékot a jegyzékre való felkerüléshez, bár elvi szinten racionális, ugyanakkor az eddigi rendelkezéshez képest szigorításként is értékelhető. A felgyorsuló asszimilációs folyamatok miatt, különösen a szórványokban, ahol a településeken a nemzeti közösségek (így magyarok is) kisebbségben élnek, inkább jelent reális lehetőséget a listáról való lekerülésre, mint a listára való felvételre. Az asszimiláció által különösen veszélyeztetett városok esetében, ahol felsőbb szintű hivatalok székhelyei is találhatók, nemcsak az adott városban, hanem a hivatalok illetékességébe tartozó településeken élők számára akkor is elveszhet majd a nyelvhasználat lehetősége, ha saját településükön a küszöb feltétele továbbra is teljesül. Az Európa Tanács ajánlásait, amelyek azon terület meghatározásának módjára vonatkoznak, ahol a Nyelvi Karta rendelkezéseit alkalmazni kellene, továbbra sem veszi figyelembe a törvény. A Nyelvi Karta szerinti egyedi elbírálásra az egyes nyelvek és az egyes települések vonatkozásában továbbra sincs lehetőség. Teljesületlen elvárások Az elfogadott törvénymódosítás több olyan területen marad adós a problémák megoldásával, amelyek a szlovákiai magyarok széles rétegeit érintik. Másfél évtizede probléma a törvény által biztosított kisebbségi nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítése. A nehézségek elsősorban azokon a településeken jelentkeznek, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nem alkotnak többséget. Ezeken a településeken a kisebbségi nyelv napjainkban egyre láthatóbban szorul ki a közéletből. A Kerekasztal jogsegélyszolgálata által fogadott bejelentések is jelzik, hogy ezeken a településeken súlyos gondok vannak a nyelvi jogok problémamentes érvényesítésével. És ez komolyan visszahat a polgárok kisebbségi nyelvhasználati igényére és hajlandóságára. Téves és alibista az a nézet, hogy az emberek a meglévő jogaikkal sem élnek. Az elmúlt időszakok politikai alkui révén létrejött kaotikus és bonyolult kisebbségi nyelvhasználati rendszer olyan kihívás elé állítja az állampolgárt, amelyben egy jogi végzettséggel rendelkező egyén is csak nehezen tud kiigazodni. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az emberek nincsenek tisztában a jogaikkal. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a kisebbségi nyelvhasználat átláthatóságát az elfogadott törvénymódosítás nem orvosolja. Bár a hivatalok által a településeken is köte466
