Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi nyelvhasználati törvény
Az SZMK nyilatkozata... lezően kihelyezendő „nyelvhasználati útmutatók” és a hivatalok - egyedi esetben pedig a magánszféra - kötelességmulasztása esetén pénzbírságot kilátásba helyező rendelkezéseknek lesznek pozitív hatásai, a fő probléma e téren megoldatlan marad. A kisebbségi nyelvhasználat szempontjából hatványozottan veszélyeztetett régiókban a nyelvi jogok megfelelő érvényesíthetőségének gyakorlati megoldatlansága a kisebbségi nyelvek további kiszorulását vetíti előre. A valódi megoldást a megfelelő számú, kisebbségi nyelven is beszélő alkalmazottak biztosítása és a kisebbségi nyelvhasználatnak a többnyelvű települések minden közintézményére való kiterjesztése jelentené. A nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesíthetőségére vállalt megfelelő garanciák hiánya és az a tény, hogy az állami és közintézmények csak egy részét vonták a törvény hatálya alá, a módosítás legnagyobb hiányosságát jelenti. A kisebbségeknek sugárzott kereskedelmi tévéműsorok államnyelvű feliratozásának kötelessége továbbra is érvényes élő műsorok esetében is. E területen tehát maradt a hatályos rendelkezés, ami alapján továbbra is rendkívül korlátozottak - gyakorlatilag nem léteznek - a kisebbségi nyelvű műsorszórás lehetőségei. A probléma megoldatlansága annál érthetetlenebb, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságának tavalyi jelentése e rendelkezést indokolatlan gazdasági versenyhátrányként és diszkriminatív megoldásként jellemezte, amelyet feltétlen orvoslásra javasolt. Különösen sajnálatos, hogy az egészségügyi és szociális intézmények továbbra sem kötelesek kisebbségi nyelven kommunikálni az ügyfeleikkel, csak „ha ezt a körülményeik megengedik”. Az ilyen intézmények egészségügyileg és szociálisan kiszolgáltatott, fokozott védelmet igénylő ügyfelei számára semmi sem garantálja majd, hogy nem kerülnek nyelvi szempontból is kiszolgáltatott helyzetbe. A törvénymódosítás nem érinti a kisebbségi iskolák nyelvhasználatát. Továbbra sem biztosított az állami oktatásirányítás által kiadott tartalmi szabályozások és az okiratok alapját képező formanyomtatványok magyar nyelvű megjelentetése. Nem tartjuk megfelelőnek azt az elképzelést, hogy iskolai dokumentáció kétnyelvű vezetésének kérdéskörét a kulturális és az oktatási minisztérium által megalkotásra kerülő rendelet szabályozza. A törvény továbbra sincs tekintettel Szlovákia közigazgatási felépítésére, ezért a körzeti és egyéb hivatalok esetében pusztán a közigazgatási felosztás, a hivatalok székhelyeinek fekvése ellehetetlenítheti a nyelvhasználatot a körzeti és egyéb hivatalok szintjén. így a nemzetiségi települések jegyzékén szereplő települések ténylegesen két csoportra oszlanak: az egyikben csak helyi önkormányzati szinten biztosított a nyelvhasználat, a másikban körzeti szinten is. A regionális, megyei szinten továbbra sincs biztosítva a kisebbségi nyelv használata, még a megyei önkormányzatok képviselői számára sem. Visszalépések Elvi és garanciális szempontból elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvénymódosítás olyan rendelkezéseket tartalmazzon, amelyek a hatályos jogszabályokhoz képest alacsonyabb szinten rögzítik a kisebbségek nyelvhasználati jogait. Bármely szerzett jogról való lemondás, azok megnyirbálása ellentétben áll a kisebbségi jogokról vallott felfogásunkkal. 467
