Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Kisebbségi nyelvhasználati törvény

Az új kisebbségi nyelvhasználati törvényjavaslatának alapelvei 5. Többnyelvű járás, körzet, kerület és megye az, amelyben legalább egy többnyel­vű község található. 6. Ha egy községben a rutén és ukrán anyanyelvű lakosok együttesen elérik a fenti feltételt, a község többnyelvűnek minősül. Az ilyen községekben mindkét nyelv hivatalosnak számít, és a lakosok bármelyiket használhatják. II. A kisebbségi nyelvek használata hivatalos érintkezés során 1. E törvény rendelkezései azokra az állami, közigazgatási és önkormányzati szer­vekre és az általuk vagy a törvény által létrehozott jogi személyekre vonatkoznak (a felsorolás követi az államnyelvtörvényt), amelyeknek székhelye többnyelvű községben van (pl. Mezőlaborci Körzeti Hivatal), vagy amelyeknek területi illető­sége többnyelvű (pl. Nagyrőcei Körzeti Hivatal, Nagyszombati Kerületi Hivatal). 2. E szervek előtt a kisebbségi nyelveket használni lehet szóban és írásban, bele­értve beadványok és dokumentumok kisebbségi nyelven történő elkészítését. A hivatal mindigaz ügyfél által választott nyelven válaszol. Erről a jogáról a hivatal minden lakost tájékoztat. 3. A többnyelvű hivatalok egymással való érintkezésük során használhatják a kisebbségi nyelvet. A nem többnyelvű hivatalokkal való érintkezés során az államnyelvet használják. 4. A többnyelvű hivatalok tárgyalásai államnyelven és kisebbségi nyelven is foly­hatnak. A résztvevők minden esetben saját döntésük alapján használhatják az állami vagy kisebbségi nyelvet. A tolmácsolást a hivatal állja. 5. A polgári szertartások (pl. házasságkötés, gyászszertartás) kérésre kisebbségi nyelven is tarthatóak. Többnyelvű községben a kérésnek mindig eleget kell tenni, a többi községben a hivatal saját belátása szerint tehet eleget a kérésnek. 6. A többnyelvű községekben többnyelvűén állítják ki a közokiratokat (pl. anya­könyvi kivonat) és a helyi rendeleteket. Többnyelvű a hivatalos ügyintézés (pl. anyakönyvek, jegyzőkönyvek, határozatok). A község nyelve hivatalos nyelvhasz­nálatban (pl. a közokiratokon és a községi pecséten) többnyelvű. 7. A többnyelvű községekben kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni a fontos infor­mációkat, pl. a veszélyre figyelmeztető és egészségügyi információkat. 8. Kisebbségi nyelven is tájékoztatni kell a lakosságot a községi hangosbemondó, információs tábla, a község honlapja és más műszaki berendezések alkalmazá­sa során. 9. Kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni a hivatalok, az autóbusz- és vasútállomás, a helyi közlekedés megállóinak és az egészségügyi és szociális intézményeknek a neveit. Az autóbusz- és vasúti közlekedésben az utasoknak joguk van kisebb­ségi nyelven információhoz jutni és jegyet váltani. III. Kisebbségi nyelvek használata közigazgatási, polgári peres és büntetőeljárásban 1. A többnyelvű hivatalok, bíróságok és büntetőeljárásban eljáró szervek előtti eljá­rásban szabadon használható a kisebbségi nyelv szóban és írásban, beleértve bizonyítékok és beadványok kisebbségi nyelven történő szerkesztését. Erről a jogáról a hivatalok és bíróságok tájékoztatják az eljárás résztvevőit. 433

Next

/
Thumbnails
Contents