Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi nyelvhasználati törvény
Az új kisebbségi nyelvhasználati törvény javaslatának alapelvei nyelven kötelező minden közfelirat kiírása, kisebbségi nyelven azonban nem. Az új kisebbségi nyelvtörvény az államnyelvtörvény rendelkezéseit követi abban a tekintetben, hogy minden területen, ahol az államnyelv valamilyen nyelvhasználati kötelezettséget ír elő, megteremti ennek kisebbségi nyelvekre vonatkozó párját. A harmadik fontos alapelv a nemzetközi egyezmények és ajánlások figyelembevétele. Szlovákia számos esetben nem felel meg az általa önként vállalt nemzetközi kötelezettségeinek, ami több esetben a nemzetközi szervek általi elmarasztaláshoz vezetett. A javaslat célja, hogy megszüntesse ezt az emberi jogi szempontból visszás helyzetet, és ezzel javítsa Szlovákia nemzetközi megítélését és erősítse diplomáciai pozícióját. A törvénytervezet egy egységes keretbe foglalja mindazon jogszabályokat, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozzák Szlovákiában, és amelyek az elmúlt másfél évtizedben más-más helyzetekben lettek elfogadva (pl. a fogyasztóvédelmi törvény, a geodéziai és kartográfiai törvény, a névhasználatról szóló törvény, az anyakönyvekről szóló törvény, a közigazgatási eljárásról szóló törvény, a polgári peres eljárásról szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény stb.), hogy átlátható és mindenki számára követhető legyen a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlása Szlovákiában. Végül, de nem utolsósorban, a javaslat a praktikus megoldások mezején kívánt maradni. A nemzetközi jó példák számos olyan megoldást tartalmaznak, amelyek továbbmennek e javaslatnál, és a kisebbségi nyelvek használatát a kisebbségek számára kedvezőbben szabályozzák. E javaslat szerény célja az, hogy építsen a hazai nyelvhasználati gyakorlatra, amely sokszor pozitívabb a törvényi szabályozásnál, és olyan kötelezettségeket rójon az állami szervekre, amelyeknek azok különösebb erőfeszítések nélkül meg tudnak felelni. Ez ugyanakkor megteremti a kisebbségi jogi, közigazgatási és egyéb szakterminológia fejlődését, amely a jövőben alapja lehet egy progresszívebb szabályozás elfogadásának. A törvényjavaslat a következő rendelkezésekből áll: I. Általános rendelkezések 1. A kisebbségekhez tartozó személyek szabadon használhatják nyelvüket szóban és írásban, a magán- és nyilvános szférában. 2. A kisebbségi nyelvtörvény rendelkezései előnyt élveznek az államnyelvtörvény rendelkezéseivel szemben. Egymásnak ellentmondó szabályozás esetén az előbbi az irányadó. 3. A törvény definiálja a „kisebbségi nyelvet”, és felsorolja a hivatalosan használt (az e törvény által szabályozott) kisebbségi nyelveket, melyek a cseh, horvát, magyar, német, lengyel, roma, rutén (ruszin) és ukrán nyelv. Ez a felsorolás azokat a nyelveket tartalmazza, amelyeknek használói legalább egy szlovákiai községben, ill. pozsonyi vagy kassai városrészben elérik a hivatalos nyelvhasználathoz megállapított küszöböt. 4. A hivatalos nyelvhasználat a többnyelvű községekben érvényesül, amelyek azon községek, ill. pozsonyi vagy kassai városrészek, ahol a kisebbségi anyanyelvű lakosok száma legalább 10 százalék vagy 1000 fő. 432
