Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi nyelvhasználati törvény
AZ UJ KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI TÖRVÉNY JAVASLATÁNAK ALAPELVEI* Cél: Jelen anyag célja, hogy lefektesse azokat a pontokat, amelyekre az új kisebbségi nyelvhasználati törvénynek épülnie kell. Az itt javasoltak megvitatásra kerülnek a hazai kisebbségeket képviselő szervezetekkel, és a vita alapján elkészülő újabb változat a törvény normaszövegszerű javaslatának elkészítéséhez fog alapul szolgálni. Az alábbi pontok alapján elkészült egy előzetes normaszöveganyag is szlovák nyelven, amely az érdeklődők számára útmutatóként szolgálhat az egyes pontok részletesebb megismeréséhez. A vita alapjául azonban jelen anyag szolgál, ebben fogjuk elvégezni a megvitatott változásokat, és ennek a végleges változata alapján fogjuk a normaszöveget módosítani. Az alapelvekről: Az új kisebbségi nyelvhasználati törvény abból indul ki, hogy az állampolgárok mindenkor szabadon használhatják nyelvüket. Törvény csupán azt szabályozhatja, hogy a közigazgatási és egyéb szervek, bíróságok, hivatalok, rend- és tűzvédelmi szervek milyen feltételek mellett kötelesek a kisebbségi nyelveket használni szóban és írásban. Megfordítja tehát a jelenlegi törvényi szabályozás logikáját, mely bizonyos feltételek mellett „megengedi” a kisebbségi nyelvek használatát az állampolgárok számára (és egyben megtiltja más esetekben), ugyanakkor nem ró megfelelő mértékű kötelezettségeket a hivatalos szervekre, amelyek alkalmazottai továbbra sem kötelesek a kisebbségi nyelveket érteni és használni. Ez egy nagyon szűk és egyben üres „jogot" eredményez az állampolgárok, és gyakorlatilag semmilyen kötelezettséget az állam számára. Az új törvény ezzel szemben a jogok végrehajthatóságára és az állampolgárok jogainak gyakorlásához szükséges állami kötelezettségekre helyezi a hangsúlyt. A javaslat másik fontos kiindulópontja, hogy következetes a kisebbségi nyelvek használatában. Az államnyelvtörvény jelenleg sokkal szélesebb területen szabályozza a nyelvhasználatot, mint a hatályos kisebbségi nyelvtörvény, ami olyan abszurd helyzetet eredményez, hogy pl. egy 95 százalékban kisebbségek által lakott településen állam* A Jogsegélyszolgálat 2010. november 12-én véglegesítette a saját kisebbségi nyelvhasználati törvénytervezetét, amely részben az alapelvek rögzítéséből, illetve magából a normaszövegből állt. A munkát a Jogsegélyszolgálaton belül Fiala-Butora János vezette, aki a végső szövegek megfogalmazója is volt. A Kerekasztal képviselői mindkét dokumentumot átadták Rudolf Chmel kormányalelnöknek, aki a kormányhivatal részéről dolgozta ki a maga törvénytervezetét, amely azután a kormány, illetve a parlament elé került. 431
