Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Jogi tanácsadás
Lancz Attila nosan kötelező jogszabályokról. A 2. § (1) bekezdés szerinti község saját hatáskörben kiadott általánosan kötelező rendeletéit az államnyelvű szöveg mellett kisebbségi nyelven is kiadhatja; ebben az esetben az államnyelvű szöveg a döntő." („Orgán verejnej správy v rámci svojej pôsobnosti v obci podľa § 2 ods. 1 zabezpečuje na požiadanie informácie o všeobecne záväzných právnych predpisoch popri štátnom jazyku 3aa) aj v jazyku menšiny. Obec podľa § 2 ods. 1 môže vydávať všeobecne záväzné nariadenia v rámci svojej pôsobnosti popri znení v štátnom jazyku aj v jazyku menšiny; v takomto prípade je rozhodujúce znenie v štátnom jazyku.“) 5. § (3) bekezdés: „A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgára a 2. § (1) bekezdés szerinti községben az egészségügyi létesítmények és szociális szolgáltató létesítmények, illetve a szociális jogi gyermekvédelmi és szociális gondnoksági létesítmények személyzetével folytatott kommunikáció során használhatja a kisebbségi nyelvet. Az előző mondat szerinti egészségügyi létesítmény vagy szociális szolgáltató létesítmény, illetve szociális jogi gyermekvédelmi és szociális gondnoksági létesítmény lehetővé teszi a kisebbségi nyelv e törvény és külön törvények szerinti használatát, amennyiben az adott létesítmény feltételei azt megengedik.” („Občan Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, môže pri komunikácii s personálom zdravotníckych zariadení a zariadení sociálnych služieb alebo zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v obci podľa § 2 ods. 1 používať jazyk menšiny. Zdravotnícke zariadenie alebo zariadenie sociálnych služieb alebo zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa predchádzajúcej vety umožní používanie jazyka menšiny podľa tohto zákona a osobitných zákonov, ak to podmienky daného zariadenia dovoľujú.“) Hogy van akkor ezzel a hangos beszélővel? Mindent szlovákul kell hirdetni a magyarok lakta falvakban is? Az államnyelvtörvény 5. §-a (6) bekezdése a következőképp fogalmaz: „A nyilvánosság tájékoztatására szánt hirdetményeket helyi rádión vagy más technikai berendezéseken keresztül államnyelven teszik közzé, ezeket a hirdetményeket más nyelven is közzé lehet tenni, az államnyelven történő közzétételüket követően.” Ez annyit jelent, hogy a hangosbeszélőből először a szlovák nyelvű hirdetésnek kell elhangzania, tekintet nélkül arra, milyen az adott település etnikai szerkezete. A szlovák nyelvű hirdetést követően elhangozhat a más nyelvű változat is. Amennyiben például csak magyar nyelven hirdetne egy község, 100-tól 5000 €-ig terjedő bírságra számíthat. A bírságolást azonban a Kulturális Minisztérium részéről minden esetben figyelmeztetés előzi meg, s csak akkor kerül sor a bírság kirovására, amennyiben a helyzet a figyelmeztetés után sem változik. Az egyéb hirdetésekkel kapcsolatban az államnyelvtörvény 8. §-ának (6) bekezdését kell idéznünk: „A nyilvánosság tájékoztatására szánt összes feliratot, reklámot és közleményt, főleg az elárusítóhelyeken, sportlétesítményekben, éttermekben, utcákon, utak mellett és felett, repülőtereken, autóbusz- és vasútállomásokon és a tömegközlekedési járműveken államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelvű szöveget is tartalmaznak, a más nyelvű szövegek csak az államnyelven írt szöveg után következnek, és tartalmilag azonosnak 344
