Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Jogi tanácsadás
Kérdések és válaszok Biztosító stb.), egyéb jogi személyek (pl. gazdasági társaságok, kulturális szervezetek), egyéni vállalkozó természetes személyek csak kivételes esetben. Egyéb jogi személyek (pl. gazdasági társaságok, kulturális szervezetek), egyéni vállalkozó természetes személyek csak akkor sújthatóak pénzbírsággal, ha az élet-, egészség, vagyonbiztonsággal kapcsolatos feliratokat elmulasztották államnyelven (is) feltüntetni (pl. „Vigyázz, omlik a vakolat!”) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély semmilyen esetben sem sújtható pénzbírsággal. Szintén lényeges tudnivaló, hogy a kulturális minisztérium köteles a pénzbírság kiszabása előtt felhívni a jogszabályt be nem tartó személyt a jogsértés tényére. Csakis miután a megadott időn belül az adott személy nem hagy fel jogsértő magatartásával, szabható ki rá a pénzbüntetés. A rendőrök szolgálatban beszélhetnek egymás között magyarul? Az államnyelvtörvény 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a fegyveres erőknél, a rendőrségnél, a Szlovák Információs Szolgálatnál, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szervezeténél és Bírósági Őrségénél, a Vasúti Rendőrségnél, a Tűzoltó- és a Mentőszolgálatnál a szolgálati érintkezésben kötelezően az államnyelvet használják. Ez alól a rendelkezés alól a törvény nem ismer kivételt, s erre a területre nem tér ki a kisebbségi nyelvtörvény sem. Ezen a téren az államnyelvtörvény különösen szigorú, a kisebbségi nyelv használatát a szóbeli érintkezésben sem teszi lehetővé. A szolgálati érintkezés a felsorolt szervek alkalmazottjainak belső kommunikációját jelenti, amikor feladatkörükben járnak el. Nem vonatkozik a rendelkezés a felsorolt szervek alkalmazottjai és az ügyfeleik közötti érintkezésre, az ugyanis hivatalos érintkezésnek számít. A válasz tehát: amennyiben a rendőrök között olyan kommunikációról van szó, amely belső szolgálati érintkezésnek minősül, vagyis a munkavégzésükkel függ össze, az államnyelvtörvény szerint nem beszélhetnek magyarul. Magánbeszélgetést természetesen bármely nyelven folytathatnak. Kaphatok-e büntetést azért, ha szlovák nyelvű hivatalos levélben helyesírási hibákat vétek? A kérdés megválaszolásához szükséges tudni, hogy ki a levélíró. Az államnyelvtörvény 9a §-a (1) bekezdése alapján bírság a következő alanyokra szabható ki: állami szervek, területi önkormányzati szervek és más közigazgatási szervek (tágabb értelemben vett közigazgatási szervek). Illetve néhány szűk esetben, ha pl. az élet-, egészség-, vagyonbiztonsággal kapcsolatos feliratokat mulasztották el államnyelven (is) feltüntetni (pl. „Vigyázz, omlik a vakolat!”), akkor az egyéb jogi személyek is (pl. gazdasági társaságok, kulturális szervezetek), egyéni vállalkozó természetes személyek is pénzbírsággal sújthatok. Mivel azonban a feltett kérdésben hivatalos levélről van szó, maradjunk csak a tágabb értelemben vett közigazgatási szerveknél. Amennyiben tehát a levélíró a közigazgatási szerv valamelyikének nevében lép fel, az államnyelvtörvény bírságokról szóló rendelkezése vonatkozik rá. Az ilyen személy hivatalos érintkezés során mindig köteles az államnyelvet, tehát a szlovákot használni. Az államnyelvtörvény 2. §-a (3) bekezdése szerint a szlovák államnyelv kodifikált változatát a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma hagyja jóvá és teszi közzé 335
