Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Orosz Ors EGY ÚJ FENOMÉN - ANYANYELV-HASZNÁLATI MOZGALMAK A szlovákiai magyar civilszervezetek között, de az ország magyar közösségének életében is egyre fontosabb szerepet töltenek be a szlovákiai magyar nyelvhasználati mozgalmak. Ezek a szervezetek, csoportok gyűjtik össze és a szlovákiai magyar közösség egy jelentős részének szimpátiáját élvezve fogalmazzák meg azokat az elemi igényeket, melyek az úgynevezett vizuális kétnyelvűség, illetve vizuális térmegjelölés témakörében merülnek fel. A jobbára a közösségi hálózatokon és az online sajtón (Facebook, hírportálok, blogok) keresztül kommunikáló mozgalmak sikeresen tematizálták a közbeszédet és az ennek nyomán létrejövő széles körű társadalmi összefogás által eredményesen képviselték az állami intézmények és a politikai pártok félé a közösség idevágó igényeit. 2010 óta a szlovákiai magyar civil társadalom által az egyik legjobban központba állított téma a kétnyelvűség ügye volt. Több szervezet, párt és magánember is közösségünk megmaradásának egyik kulcsát látja a magyar nyelv státuszának felemelésében. Jelenleg az az általános gyakorlat, hogy az államnyelvvel szemben csak abszolút alárendelt szerep jut a magyarnak, már ha egyáltalán megjelenik a nyelvhasználati színtereken. Rögtön az elején szeretnék kiemelni néhány eseményt, melyek a témát övező felvilágosító munka mérföldkövei voltak a vizsgált időszakban, s melyek a részletes kronológiában is többször szerepelni fognak. Elsőként fontos megemlíteni a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálata által kibocsátott Anyanyelv-használati útmutatókat. A két kiadást is megért, összesen több mint kétszázezer példányban megjelent, civilszervezetek és a sajtó (Új Szó, Vasárnap, Szabad Újság) által terjesztett füzet a Kárpát-medencében is újdonságnak számított. Sikerességét jelzi, hogy a 2010-ben, valamint 2012-ben megjelent kézikönyv ötletét a későbbiekben a többi határon túli közösség: Erdély, Vajdaság és Kárpátalja is átvette. Szerzői a Jogsegélyszolgálat munkatársai voltak, akik a jogi keretek köznyelvi ismertetése mellett az anyanyelv aktív használatára buzdították az olvasót. „Az anyanyelv használatához való jog elidegeníthetetlen emberi jog, amit elismer számos nemzetközi szerződés és a demokratikus jogállamok alkotmánya. A Szlovák Köztársaság alkotmánya is. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerint: Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival közösségben saját kultúrájuk 311
