Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Lancz Attila-Szekeres Klaudia koncepciójának (alapelveinek)15 közrebocsátásával szándékozott elindítani, hogy a vitában részt vevőket (köztük a többi nemzeti kisebbség képviselőit) ne befolyásolják a belső vita eredményeképpen előálló konkrét részletek, megoldási javaslatok. A törvény alapelveit a Kerekasztal 2011. november 10-én tette közzé. A Kerekasztal hagyományosan megrendezett éves konferenciájára egy hónappal ez után került sor Diószegen. A Kerekasztal tagszervezeteinek így lehetőségük volt arra, hogy a konferencián „hivatalosan" is bemutatott alapelveket már azok tartalmának ismeretében észrevételezzék. A kidolgozott anyag célja, hogy bemutassa azokat az alapelveket, amelyekre a kisebbségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvénynek épülnie kell. A javaslatok megvitatásra kerülnek a hazai kisebbségeket képviselő szervezetekkel, és a vita alapján elkészülő újabb változat a törvény normaszövegszerű javaslatának elkészítéséhez szolgál majd alapul. „A nemzeti kisebbségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvény célja egyrészt meghatározni a szlovákiai nemzeti kisebbségeket és az őket és az államot velük kapcsolatban érintő alapvető jogokat és kötelezettségeket, valamint létrehozni azokat az önkormányzati szerveket, amelyeken keresztül a nemzeti kisebbségek dönthetnek az őket érintő kérdésekről. A javaslat a nemzetközi joggal való összhang érdekében a »nemzeti kisebbség« (»národnostná menšina«) kifejezést használja. A javaslat az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének 15. cikkéből indul ki, mely biztosítja a kisebbségek számára a részvételt az őket érintő döntések meghozatalában. A javaslat országos, regionális és helyi önkormányzatok felállításával számol. Megválasztásukra fő szabályként közvetlenül, a kisebbség választási névjegyzékére feliratkozott választópolgárok által kerülne sor. Az önkormányzatok oktatási, kulturális, nyelvhasználati, gazdasági és szociális területen rendelkeznek saját hatáskörökkel, valamint képviselik az adott kisebbség véleményét az állami és általános önkormányzati szervek felé.”16 „A törvény talán legfontosabb elemét az intézményrendszer létrehozásának módja és hatáskörei képezik. Javaslatunk közösségenként egy országos, központi szervet, »nemzeti tanácsot« feltételez, amelyet közvetlenül a közösség tagjai választanának. Emellett helyi és regionális közösségi önkormányzati szervek is létrejöhetnének, ha arra a közösségnek igénye van, és teljesíti a törvényben megszabott feltételeket. A fenti szervek feladatai az oktatás, kultúra és nyelvhasználat terén a közösség intézményeinek (iskolák, múzeumok, sajtótermékek) működtetése, igazgatása, továbbá a közösség érdekeinek képviselete az állami szervekkel való kapcsolattartásban az előbbi kérdésekben, valamint gazdasági és szociális ügyekben. Meggyőződésünk, hogy az általunk felvázolt rendszer nagyban hozzájárulna az ország stabilitásához és demokratizálódásához, mivel intézményes fórumot teremtene a többség és kisebbségek közötti érdemi politikai párbeszédre, és megszüntetné a nemzetiségi sérelmek egy jelentős részét. Hasonló megoldások nemcsak a sokat csodált nyugat-európai országokban, hanem 15. Fiala-Butora János: A nemzeti kisebbségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvényjavaslatának alapelvei, http://www.kerekasztal.org/2011/ll/vitaindito-a-nemzetisegi-kozossegek-jogallasarol-esonkormanyzatarol-szolo-torveny-javaslatahoz/ 16. Fiala-Butora János: A nemzeti kisebbségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvényjavaslatának alapelvei, http://www.kerekasztal.org/2011/ll/vitaindito-a-nemzetisegi-kozossegek-jogallasarol-eso n ko r m a nyzata ro l-szo I o-to rve ny-j ava s lata h oz/ 306
