Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A Jogsegélyszolgálat Közép-Európában is működnek, pl. Szlovéniában, Szerbiában, Magyarországon és másutt is. Természetesen a javaslat sikere a részletekben rejlik. Az elvi kérdéseknél fontosabb, hogy a létrehozott intézmények hatékonyan tudjanak működni, tényleges döntéseket hozhassanak lényeges kérdésekben, és ezáltal elnyerjék a közösséghez tartozó személyek bizalmát. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél több kritikai véleményt tudjunk figyelembe venni a következő változatok létrehozásánál. A vitaindítóval együtt nyilvánosságra hoztuk a javaslat koncepcióját (alapelveit) és részletes vázlatát. Ezek semmiképpen nem tekinthetők végeleges javaslatnak, inkább az érdemi vita megalapozását szolgálják. Kérünk minden érdeklődőt, hogy részletesen olvassa el az anyagokat, és juttassa el hozzánk észrevételeit. A kritikák alapján módosítjuk a javaslatot, és társadalmi vitát kezdeményezünk róla a magyar közösség egésze, a többi kisebbségi közösség, majd a szlovák többség és az állami szervek fokozatos bevonásával.”17 A kisebbségi kultúrák finanszírozása - a Jogsegélyszolgálat törvényalkotási hiánypótlása A kisebbségi kultúrák finanszírozásával kapcsolatban a Jogsegélyszolgálat az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján egy olyan mechanizmus kialakítására tett javaslatot, amely minimalizálja, illetve sok esetben ki is iktatja a nemkívánatos anomáliákat, és transzparenssé, követhetővé, ellenőrizhetővé teszi a rendszert. Az alapelvek először a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala III. konferenciáján (2010. november 15-16-én) hangoztak el, pozitív visszhangot és élénk vitát kiváltva a jelenlevő civilszervezetek képviselői között. A Szlovák Kormányhivatal ebben a témában illetékes tanácsadója, Hégli Dusán meghívására munkatársunk, Szekeres Klaudia ezután két szakmai megbeszélésen is részt vett, melyek célja az alapfogalmak tisztázása volt a készülő törvénytervezethez. A megfogalmazott alaptézisek megvitatására 2011. február 24-25-én a Nemzeti Kisebbségek Főosztálya a kormányhivatalban találkozót szervezett a kisebbségi szervezetek szakmai képviselőivel, melyen a Jogsegélyszolgálat munkatársai is részt vettek. Megjegyzéseinket, módosító javaslatainkat a kormányhivatal kérésére írásban is kidolgoztuk, ennek ellenére sajnos a 2011-es támogatások elbírálási rendszerében csak minimális mértékben mutatkoztak meg. Tény, hogy az emberi jogokért és kisebbségekért felelős kormányalelnök (a továbbiakban kormányalelnök) hivatala csak ebben az időben szerveződött, tehát objektív okok is álltak a háttérben, de az összes hiányosságot nem lehet ezzel indokolni. A Kerekasztal emiatt élesen bírálta a kormányhivatalt, és állásfoglalásában (2011. július 16.) rámutatott a 2011-es pályázati rendszer legkritikusabb pontjaira. Főbb vonalakban a következőket javasoltuk és javasoljuk továbbra is: Az anyagi eszközök megítélésére létrehozott bírálóbizottság ténylegesen döntéshozó szerv legyen (kuratórium), tehát az általa hozott döntéseken csak rendkívüli esetben, megalapozott indoklással és a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága (a továbbiakban Nemzetiségi Bizottság) jóváhagyásával lehessen változtat17. Fiala-Butora János: Vitaindító a nemzetiségi közösségek jogállásáról és önkormányzatáról szóló törvénytervezethez. http://www.kerekasztal.org/2011/ll/vitaindito-a-nemzetisegi-kozossegek-jogallasarol-es-onkormanyzatarol-szolo-torveny-javaslatahoz/ 307
