Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Államnyelvtörvény, bizonyítványok, nemzeti jelképek

az első helyen is szerepelhetnek. A törvény az ilyen településeken a kisebbségi nyelv esetében nem határoz meg sorrendet.

II. Nem jelentős módosítások

A módosító javaslat 3., 4. és 23. pontja (2. § 1. bek. b. pont, 2. § 2. bek., 10. § 1. bek.)

Nem érintik a kisebbségi nyelveket, a szlovák nyelv tudományos kutatásáról, kodifikációjáról, és védelmének értékeléséről szólnak.

A módosító javaslat 9. és 17., 24. és 25. pontja (3. § 3. bek., 8. § 1. bek., 11. § 1-2. bek.)

Jogtechnikai és helyesírási jellegű módosítások.

A módosító javaslat 7. és 10. pontja (3. § 2. bek. b. pont, 3. § 5. bek.)

A kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó külön törvényekre való hivatkozások hozzátoldását jelentik a szakaszokhoz (184/1999. sz. t., 300/1993. sz. t.), e törvények „lex specialis” jellegére tekintettel változást a jogi helyzetben nem okoznak.

A módosító javaslat 1. pontja (1. § 5. bek.)

Törli a bekezdést, amely a törvény személyi hatályát állapítja meg. Ebből a szempontból felesleges is volt, hisz a törvény egyes rendelkezései - mint ahogy erre magában a bekezdésben is utalás történik („e törvény által meghatározott terjedelemben és feltételeknek megfelelően”) - meghatározzák személyi (szervi) hatályukat. Törlése ezért nem jelent lényeges változást. Azonban lélektani jellegű enyhítésként értékelhető, amelynek szükségessége a „természetes személyek" kapcsán merül fel, de ebből a szempontból elég lett volna a „természetes személyek”-et kivenni a bekezdésből. Egyébként a törlés ellenére a „természetes személyek” továbbra is explicite bennmaradtak a törvényben, hisz a 2. § 5. bekezdése kimondottan a „természetes személyek (és jogi személyek)” számára írja elő az államnyelv használatát hivatalos érintkezésben. Ez utóbbi bekezdés átfogalmazása fontosabb lenne olyan módon, hogy az államnyelv használata ne kötelezettségként, hanem az állampolgárok számára jogként kerüljön megfogalmazásra. Implicite pedig a természetes személyekre minden olyan rendelkezés vonatkozik, amely általános érvénnyel ír elő valamit és nem szűkíti le a rendelkezés személyi hatályát.

A módosító javaslat 2. pontja (2. § 1. bek.)

Törli a bekezdést. A bekezdés kihagyásával semmiféle reális enyhítés az államnyelvtörvény által előírt kötelezettségekben nem történik.

Ez a bekezdés az eredeti Maďarič-féle minisztériumi tervezetben sem szerepelt. A törvénybe a Szlovák Nemzeti Párt javaslatára került bele, amit a törvény parlamenti tárgyalása során nyújtottak be. A módosítás indoklásában a párt képviselői szerint az „államnyelv védelme legitim indok a szólásszabadságba és a magánszférába való beavatkozásra”, és ennek a bekezdésnek deklaratív jelleget szántak. Gyakorlati jelentősége nincs, mivel annyira általánosan fogalmaz, hogy konkrét többletkötelezettség nem ered belőle. Azonban deklaratív szerepe mindenképpen negatív tartalommal bír, amivel a javaslat készítői is tisztában voltak.

289