Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Horony Ákos A módosító javaslat 5. és 6. pontja (3. § 1. bek., 3. § 2. bek.) A módosítás összevonja a szakasz 1. és 2. bekezdését. Egyben néhány munkaadói területet - ahol korábban az állami, mára azonban a magántulajdon jellemző - kihagy abból a felsorolásból, amely azokat a szerveket, szervezeteket és területeket vette számba, ahol az alkalmazottak számára az államnyelvtörvény (is) előírja a szlovák nyelv ismeretét és használatát. E területek: a szállítás, postai szolgáltatások, telekommunikáció és a „magán tűzoltóegységek” (az állami tűzoltóság nem). E területeken azonban más előírások teszik elkerülhetetlenné az államnyelv ismeretét, így jelentős változásként nem értékelhető. A módosító javaslat 8. és 26. pontja (3. § 2. bek. d. pont, 11b §) Egyrészt hivatkozást told be a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényre, valamint annak megfogalmazásával (és az irányelvek megfogalmazásával) összhangba hozza a törvényszöveget (a magyar nyelvű szövegváltozat „fordítás” helyett a „tartalmilag azonos”). Tekintettel a 184/1999. sz. t. „lex specialis" jellegére, változás a jogi helyzetben nem történik. Továbbra (lásd 26. pont) is előírja a krónikák szlovák nyelvű változatának elkészítését az 1996. január 1-jét követő időszakra, amennyiben ilyen nincs, ennek határidejét 2011. augusztus 31-re kitolva. (A hatályos törvényben 2009. december 31. szerepel.) A módosító javaslat 13. pontja (5. § 6. bek.) Egyetlen kivétellel bővíti azon kulturális és nevelő-oktató rendezvények sorát, amelyet nem államnyelven kell megvalósítani. (Irodalmi alkotások eredeti nyelven történő előadása.) A magyarokat ez nem érinti. Az államnyelvű felkonferálási kötelezettség továbbra is megmarad. A kétnyelvű bizonyítványok Az államnyelvtörvény 3. § (2) szerint „az olyan iskolák által kiadott bizonyítványokat, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén vagy idegen nyelven történik” kivétel illeti azon előírás alól, hogy a közokiratokat kizárólag szlovák nyelven kell kiadni. Az ilyen bizonyítványok kiadásának módjáról külön előírás, mégpedig az 245/2008. számú oktatási törvény 18. § (3) rendelkezik, amely szerint azokban az iskolákban, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén történik, a bizonyítványokat két nyelven, szlovákul és az iskola oktatási nyelvén kell vezetni. Az oktatási törvény 18. § (4) szerint a bizonyítványokat az oktatási minisztérium által előírt nyomtatványon kell kiadni. Az 5. bekezdés szerint a bizonyítványon szereplő adatoknak egyezniük kell a vonatkozó pedagógiai dokumentációban szereplő adatokkal, és a nyomtatványok helyes kitöltéséért az iskola igazgatója felel. Az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolák önkormányzatáról szóló 595/2008. számú törvény 14. § (5) g) pontja az iskolaügyi minisztériumot felhatalmazza arra, hogy minisztériumi rendeletben szabályozza a bizonyítványok kiadásának részletes szabályait. Ez az iskolaügyi minisztérium 326/2008. számú rendeletében valósult meg. A minisztériumi rendelet 2. §-a tételesen felsorolja, hogy mit kell tartalmaznia a bizonyítványnak. A rendelet 4. §-a pedig kimondja, hogy az iskola az iskolai nyomtatványokat írásos vagy elektronikus alakban vezeti. 290
