Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Horony Ákos Az emlékművekre vonatkozó szabályozás alig változott. Maradt a visszamenő hatály, tehát meglevő, korábban (1996. január 1. után) állított emlékműveket kell átalakítani, amennyiben nem tartalmaznak szlovák nyelvű azonos tartalmú feliratot. A 2009. szeptember 1. után állított feliratok esetében még a betűméret is releváns. A módosító javaslat alapján sem lehet egyedül magyar nyelvű feliratot tartalmazó vagy nagyobb betűméretű magyar feliratot tartalmazó emlékművet, emléktálát felállítani Szlovákiában. A módosító javaslat 16. pontja: Önkormányzati rendőrség (6.§ 1. bek.) A módosítás az önkormányzati rendőrséget kiveszi abból a felsorolásból, amely azokat a szerveket tartalmazza, ahol a szolgálati érintkezésben csak az államnyelv használható. Tehát a módosítást követően az önkormányzati rendőrök törvénysértés nélkül kommunikálhatnak egymással magyarul. (Értelemszerűen a katonák, az állami rendőrök, a vasúti rendőrök, az állami tűzoltók stb. viszont nem.) A módosító javaslat 18. és 19. pontja: Egészségügy (8. § 4. bek.) A hatályos megfogalmazás: „Ezen létesítmények személyzete a páciensekkel vagy az ügyfelekkel általában államnyelven kommunikál; ha az államnyelvet nem ismerő páciensről vagy ügyfélről van szó, akkor a kommunikációt olyan nyelven is lehet folytatni, melyet a páciens vagy ügyfél megért.” A módosító javaslat: „Ezen létesítmények személyzete a páciensekkel vagy az ügyfelekkel általában államnyelven kommunikál; ha a páciens vagy az ügyfél anyanyelve más, mint az államnyelv, akkor a kommunikációt olyan nyelven is lehet folytatni, melyet a páciens vagy ügyfél megért.” A javaslat lehetővé teszi olyan településen is a kisebbségi nyelv (vagy más nyelv) használatát az egészségügyben, ahol nincs 20% kisebbségi lakos, akkor is, ha a páciens tud szlovákul. A hatályos szabályozás szerint az olyan településeken, ahol hivatalos érintkezésben használják a kisebbségi nyelvet, a kisebbséghez tartozó személy használhatja az egészségügyi intézményben anyanyelvét, nem ilyen településen pedig akkor, ha nem ismeri az államnyelvet. A módosítást követően az utóbbi esetben pedig már akkor is, ha tud szlovákul. Természetesen csak akkor, ha olyan személyzetre talál, aki tud és hajlandó is a nyelvén kommunikálni. Ugyanis ilyen kötelezettség még a kisebbségek lakta településeken sincs a személyzet számára. Sőt a módosítás immár a kisebbségi nyelv mellett az idegen nyelv ismeretének kötelezettsége alól is expressis verbis felmenti a személyzetet: „A személyzet tagjai nem kötelesek ismerni idegen nyelvet és a nemzetiségi kisebbség nyelvét sem.” A személyzet páciensekkel folytatott kommunikációját a Kulturális Minisztérium nem ellenőrzi, tehát nem is szankcionálja. A módosító javaslat 20. pontja: Nyilvános feliratok (8. § 6. bek.) A hatályos törvény szerint minden nyilvánosság tájékoztatására szánt feliratot, reklámot és értesítést szlovák nyelven is fel kell tüntetni. Mégpedig első helyen és nem kisebb betűmérettel, mint a más nyelvűeket. A módosítást követően az olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben a kisebbségi nyelvet használják (tehát ahol legalább 20% kisebbségi lakos él), a kisebbségi nyelvű feliratok, reklámok és értesítések 288
